Az egyik legelterjedtebb fajta, mivel nagyon jól alkalmazkodik! Dél Ázsia minden szigetén, észak Ausztráliában, sőt, még Kína déli partvidékén is előfordul 0-1500m-es szinten.
1916-ban dokumentálták és nevezték el a latin csoda szó alapján (a 17. századbam még Planta Mirabilis volt, azaz ’a csodálatos növény’). Szinonimái: Alicae, Colmondeleyi, Fimbriata, Garrawayae, Jardinei, Macrostachya, Moorei, Obrieniana, Pascoensis, Phyllampora, Tubulosa.
1790-ben Joáo de Lourcino atya még Phyllamphora mirabilis-ként dokumentálta, elterjesztve a téveszmét, miszerint csukható a sisakja a kancsónak. Ez valószínűleg azért alakult így, mert egy elhalt növényt kapott, a miben már nem volt elég szufla. :)
0-1500m, de inkább 0-500m között lehet megtalálni az általános nepenthes területeken. Gyakran fordul elő másodlagos erdőkben, irtások utáni vegetációban, sőt, az így kialakuló páfrányosban is (a páfrány ilyenkor Gleichenia, ami azért is érdekes, mert adja magát, hogy páfrányőrleménybe ültessük ezen növényeinket!), de például Mikronéziában a homokkő kiállásokon is telepet tud verni.
Ami még érdekes az ültetőközegében, hogy Clarke (2001) szerint egyaránt megél savas és lúgos közegben is. D’Amato ugyanakkor könyvében kiáll a lúgosság mellett. Én amondó vagyok, hogy a növény annyira jelentéktelen méretű és funkciójú gyökérzettel rendelkezik, hogy a közeg nem annyira jelentős tétel a növény életében. Persze, bizonyos keretek között. A talaj ph-ja szerintem csak annyiból érdekes, hogy 1., milyen anyagok alkotják a talajt 2., nem meszes a talaj annyira, hogy az a gyökérzetet és a sejteket roncsolja.
Kancsói 8-10 hétig aktívak, majd sokszor csak a felső 1/3-uk szárad el, DE ILYENKOR MÉG ÉL A KANCSÓ, kedves növényvagdosó olvasóim, tehát ilyenkor a metszegetés olyan, mintha a beszakadt körmünk láttán a csuklónkat vágnánk le! A csapdák 16x5cm/24x6cm-esek.
1916-ban dokumentálták és nevezték el a latin csoda szó alapján (a 17. századbam még Planta Mirabilis volt, azaz ’a csodálatos növény’). Szinonimái: Alicae, Colmondeleyi, Fimbriata, Garrawayae, Jardinei, Macrostachya, Moorei, Obrieniana, Pascoensis, Phyllampora, Tubulosa.
1790-ben Joáo de Lourcino atya még Phyllamphora mirabilis-ként dokumentálta, elterjesztve a téveszmét, miszerint csukható a sisakja a kancsónak. Ez valószínűleg azért alakult így, mert egy elhalt növényt kapott, a miben már nem volt elég szufla. :)
0-1500m, de inkább 0-500m között lehet megtalálni az általános nepenthes területeken. Gyakran fordul elő másodlagos erdőkben, irtások utáni vegetációban, sőt, az így kialakuló páfrányosban is (a páfrány ilyenkor Gleichenia, ami azért is érdekes, mert adja magát, hogy páfrányőrleménybe ültessük ezen növényeinket!), de például Mikronéziában a homokkő kiállásokon is telepet tud verni.
Ami még érdekes az ültetőközegében, hogy Clarke (2001) szerint egyaránt megél savas és lúgos közegben is. D’Amato ugyanakkor könyvében kiáll a lúgosság mellett. Én amondó vagyok, hogy a növény annyira jelentéktelen méretű és funkciójú gyökérzettel rendelkezik, hogy a közeg nem annyira jelentős tétel a növény életében. Persze, bizonyos keretek között. A talaj ph-ja szerintem csak annyiból érdekes, hogy 1., milyen anyagok alkotják a talajt 2., nem meszes a talaj annyira, hogy az a gyökérzetet és a sejteket roncsolja.
Kancsói 8-10 hétig aktívak, majd sokszor csak a felső 1/3-uk szárad el, DE ILYENKOR MÉG ÉL A KANCSÓ, kedves növényvagdosó olvasóim, tehát ilyenkor a metszegetés olyan, mintha a beszakadt körmünk láttán a csuklónkat vágnánk le! A csapdák 16x5cm/24x6cm-esek.
Nepenthes Mirabilis x Echintosoma, egy különleges hibrid
Nepenthes Mirabilis x SumatranaKancsóinak savasságát vizsgálták anno kínai kutatók (Yuejin Hua és Hongqi Li) arra jutottak, hogy akkor a legsavasabb a lötty, amikor a kancsó kinyílik (ph6!). Ilyenkor hüllőket is képes elbontani. Ugyanezen kutatás kapcsán publikálták, hogy a növény virágzata erős illatot bocsát ki, melyre viszonylag sok rovar reagál. Fő táplálékuk, a hangyák is, és valószínűsíthető, hogy a növény általuk tud beporzódni. Csapdaállataik amúgy elég széles spektrumon mozognak, mivel számtalan táplálékláncnak szolgálnak helyszínül. Sokan itt ragadoznak más rovarokra, és sokszor szárnyas rovarok is nagy tömegben kerülnek így csapdába (ennek egyik oka a karcsú kancsók, melyekben a rovar képtelen felszállni, mert azzal, hogy beindítja a szárnyait, kifújja a levegőt és az így keletkező alacsony légnyomás ponthogy lefelé nyomja az áldozatot.)
Gyakran keveredik más fajtákkal, természetes hibridjei a N. Alata, N. Ampullaria, N. Benstonei, N. Bicalcarata, N. Gracilis, N. Insignis, N. Merilliana, N. Northiana, N. Rafflesiana, N. Reinwardtiana, N. Rowanae, N. Smilesii, N. Spathulata, N. Sumatrana, N. Tenax, N. Tomoriana.
Leggyakrabban a N. Distillatoria, N. Vieillardii, N. Kashiana példányokkal szokták összetéveszteni.
FORRÁSOK:
- A nagyon jó Stephen McPherson - Pitcher Plants of the Old World könyvek
- Wiki
- valamint a cikkben megemlített publikációk
Gyakran keveredik más fajtákkal, természetes hibridjei a N. Alata, N. Ampullaria, N. Benstonei, N. Bicalcarata, N. Gracilis, N. Insignis, N. Merilliana, N. Northiana, N. Rafflesiana, N. Reinwardtiana, N. Rowanae, N. Smilesii, N. Spathulata, N. Sumatrana, N. Tenax, N. Tomoriana.
Leggyakrabban a N. Distillatoria, N. Vieillardii, N. Kashiana példányokkal szokták összetéveszteni.
FORRÁSOK:
- A nagyon jó Stephen McPherson - Pitcher Plants of the Old World könyvek
- Wiki
- valamint a cikkben megemlített publikációk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése