Darwin Centre - Természettudományi Múzeum, London

Nemrégiben olvastam a Kultúra.hu -n, egy rövid kis cikkben, hogy a londoni Természettudományi Múzeum új szárnyat kapott a Darwin évforduló kapcsán (2009 szeptember 15-én nyitott meg a múzeum, és anno szeptember 15-én érkezett amúgy Darwin Galapagosra). Mivel a portál főleg figyelemfelkeltésre szolgál, valamint összeköti az olvasókat későbbi kíváncsiságuk tárgyaival, így elugrottam a Darwin Centre honlapjára… és itt éreztem először azt, hogy angol akarok lenni!
Pikk-pakk 24 milliárdból (forint) feldobtak ugyanis egy 8 emeletes hipermodern épületet, mely egy komplett utazás a tudomány és természet világába. A legmodernebb technika, a legtutibb anyagok, és a cél, tudást és ismereteket adni mindenkinek.

Az épület maga
Egy bizonyos C F Moller tervezte a hatalmas gubót -és, bár sokan ismerik véleményem a modern művészetekről, építészetről-, de itt kell megjegyeznem, hogy a dán építész 10-ből 7-et kap tőlem munkájára (nem mintha oly sokat számítanék). Ez a 7-es pedig nagyonis jó az én értékrendem és a jelenkor függvényében. Gondolom, azt nem is kell mondani, hogy mindenhol üvegliftek, rámpák meg ilyen dolgok vannak, hogy tényleg mindenki tudja élvezni a kiállítást! Bemutató video az anyahonlapról: itt

A Cocon - Torben Eskerod fotója

Kiállítások
Hát van egyszer egy Attenborough Stúdió, ahol előadásokat, filmvetítéseket, állatsimogatót és egyéb eseményeket rendeznek a látogatóknak, iskolás csoportoknak, és mindazoknak, akik kb egy hétre költöznek be.
video: Attenborough szavai a megnyitón

Aztán van egy Klímaváltozás fal, mely 12 méter hosszan mutatja be a Föld természeti szépségeit és a jelen helyzetet, a környezetszennyezést és a várható dolgokat. Természetesen a fal reagál az előtte elhaladókra (mint a fél múzeum amúgy). De van itt egy Angela Marmont Központ is, ami az angol élővilágot mutatja be. Bárkinek segítenek behatározni amit csak szeretne, hatalmas könyvtár, lélegzetelállító régi könyvek, segítők, kutatók és megannyi lehetőség a természet aktív megismerésre. Persze, ezek mellett Darwin saját és hihetetlen méretű (preparátum)gyűjteménye is otthont talált itt, így összesen nagyjából 20 millió növény és állatfajt tud bemutatni a tudásközpont.

Darwin eredeti gyűjteményének darabja

De a jövő múzeuma nem ettől igazán különleges szerintem. Hanem attól, hogy bevezették a NaturePlus rendszert, ami egy kis kártya. Minden látogató válthat egy ilyen kártyát a bejáratnál, és miközben bolyong az épületben, minden kiállítási applikációnál hozzáérintheti azt egy olvasóhoz. Majd szépen hazamegy, és feltölti számítógépére az így összeszedett kiállítási infókat, leírásokat, stb. És nincs gond azzal, ha elfárad az ember, nem tud sokáig ott lenni, vagy egyszerűen annyira érdekes volt az anyag, hogy meg szeretné mutatni azt másnak. Bámulatos és issszonyat praktikus, főleg olyan országban élő személyeknek, akik ahhoz vannak szokva, hogy 2 méterre SEM közelíthetik meg az elbarikádozott kiállítási cuccokat.

És egy kis kedvcsináló: kisfilm a megnyitóról
És a múzeum honlapja: itt



Még adós maradtam az előző bejegyzésben Darwin munkáinak ajánlójával, és így ide be is biggyeszteném. Ne tévesszen meg senkit a cím, mind nagyon érdekes iromány (amik 90%-ban 200 év távlatával SEM jelentek még meg magyarul!).

1842 június – a 35 oldalas változata A fajok eredetének
1844 – A fajok eredetének 230 oldalas változata (Wallace írása 1858-ban kerül hozzá, ez évben írja meg Wallace!)
1958 – pánik és betegség közben a 230 és a 35 oldalas munkák, valamint több ezeroldalnyi anyagból megszületik A fajok eredete, 1959 januárjában pedig kiadásra is kerül
1844 – a vulkanikus szigetekről írt munka
1845 – Kutatónapló (a Beagle-ön, azaz a Vizslán végigutazott élmények, tapasztalatok)
1846 – Geológiai megfigyelések Dél-Amerikában (ebben van a korallzátonyokról írt megfigyelései, melyek máig változatlanok, és melyek önmagukban bizonyították a lemeztektonikát, korallok szerepét és a földkéreg ilyen irányú változásait) 1846 – Cirripedia – egy új remeterákfajta, amit Darwin fedezett fel
1860 – A növények és állatok változásai a háziasítás során (1968-ban adják ki)
1862 május 15 – Az orchideák beporzása (Darwin kedvenc lényei az orchideák voltak)
1862 – Linné Társaság Lapja – A primula kétalakúsága, illetve dimorfizmusa
1864 –ben a Linné Társaság keretében, majd 1875-ben önálló könyvként a kúszónövényekről írt tanulmány
1871 – Az ember származása. Ezt szokás a fajok eredetével keverni. Ennek érdekessége, hogy bár A fajok eredete már kimondja az evolúció létét, az nem zavarta a közt. Ám amikor megjelenik az Az ember származása, és abban a megállapítás, hogy kell lennie közös ősnek, akkor indul a keresztes hadjárat Darwin ellen… és láss csodát! Mai világunk azért okád savat Darwinra, mert istenellenes az evolúcióelmélet…
1872 – Az érzelmek kifejezése embernél és az állatoknál
1875 – Rovarevő növények (16 év megfigyelései után!)
1876 – A keresztbeporzás és önmegporzás hatásai a növényvilágban
1880 – A virágok különböző alakjai
1880 – A növények mozgásképessége
1881 május 1 – A kertiföld alakulása a férgek munkája által (avagy, amikor eltűnnek a kavicsok az udvarban)

1876. augusztus 3. – Darwin saját feljegyzése alapján