Earth Hour 2012

Idén a holnapi napra esik a 2012-es Earth Hour, azaz a Föld órája, a kezdeményezés, mely azt hivatott reklámozni szerte a világban, hogy igenis számít minden ember és minden ember életmódja a Föld ökológiájának megóvása érdekében. Hogy a tudatos és takarékos fogyasztás -azon túl, hogy kifizetődő- sokat jelent a környezet számára.

És ennek jegyében kér mindenkit a civil kezdeményezés, hogy 1 órán keresztül kapcsolja le és kapcsolja ki minden elektromos eszközét, fogyasztóját, vagy -ha ez nem is megy, akkor- csökkentse minimálisra az áramfogyasztását.

Magyarországon ez az óra 2012 március 31, szombat 20:30-től 21:30-ig tart!

Bővebb információk itt [katt ide], az esemény magyar nyelvű honlapján!

A penész, mely megeszi a rovarvilágot!

Egy pár hónapja [vagy a cikkírási eltűnésemből adódóan talán egy éve már…] volt egy érdekes természetfilm pár entomológusról (rovarász) az Ózonon, ahol a púpos kabócák roppant érdekes ám szinte nem észrevehető világa utáni kutatást próbálták bemutatni a publikumnak. No, mivel magam is igencsak kedvelem őket (a kabócákat), így egyből ráálltam a tv-re, titkon sejtve, hogy egy újabb blogbejegyzés fog születni a látottakból. És így is lett.

A púpos kabócák lényegében olyan kabócák, melyeknek toruk sokszor extrém kinézetűvé alakult az idők folyamán. Persze, ennek szerepe a koloniálisan is éldegélő és folyamatosan növényeket szipkázó rovaroknál nem véletlen. Mint arra lassacskán rájöttek, a púp valójában csak álca, és semmilyen egyéb célt nem szolgál. Viszont ez az álca a legtökéletesebbek közé tartozik.

Sokszor, ha mimikriről van szó, általában olyan élőlények jutnak eszünkbe, melyek valamilyen más veszélyes és/vagy mérgező állatra hasonlítanak. A sárga-fekete csíkozás, az élénk, riasztó színek, fekete mérgező szőrök, vagy a levelek és környezetben megtalálható természeti elemek utánzását mindenki ismerheti az alapoktatásból… ismerhetné mondjuk az alap oktatásból. De a kabócák továbbmentek ezeken a technikákon és olyan álcát alakítottak ki, mely egyszerre teszi kényelmessé életmódjukat, és riaszt el biztosan mindenkit.

Cyphonia sp., egy hangyát utánzó kabócafaj, Artour_a fotóján

Sokan más élőlények, rovarok bogyókakájának, töviseknek, vagy tűzhangyának játszzák meg magukat, ám jelentős tömegük egyszerű biofegyvernek néz ki!

Node, ne vágjunk így bele a dolgok sűrűjébe, különben sem ők e cikk témái, hanem a Cordyceps gombák. Van ugyanis egy gombanemzetség, mely rovarok legyilkolásából és feldolgozásából él. A gombák spórái a felszínen szétszóródva várják, hogy leendő szendvicsük arra kószáljon és felszippantsa őket. Sokáig persze nem volt biztos, hogy az áldozatba lélegzés vagy elfogyasztás útján jut be a gombaspóra, ám -ahogy az majd lentebb is olvasható lesz- túl összetett kapcsolat van a gomba életmódja és áldozata halálának módja között ahhoz, hogy ne lélegzés kapcsán jusson be annak szervezetébe.

A spóra vagy a penész mycelium (kb gombafonal) az ízeltlábú egyik lélegző pórusán keresztül hatol be a szöveteibe, ahol egyből növekedni és élősködni kezd. Elevenen kezdi elfogyasztani áldozatát, ám amikor életciklusa a spóratermeléshez érkezik, változtat technikáján. Többségükre jellemző, hogy behatolnak a feji idegdúcokba, a rovar agyába és utasításokat adnak neki. Ezen a ponton szétválik a nemzetség tagjaira, ugyanis specializáltságuk szerint adnak utasításokat. A hangyákra szakosodott fajták felvezényelik áldozataikat a fákra, megfelelő növényi részekre és azt parancsolják nekik, hogy támadják meg a növényt. A hangyák beleharapnak a levelekbe vagy kisebb ágakba, majd rövid idő múlva elpusztulnak, állkapcsukkal stabilan tartva táptalajként funkcionáló testüket. A gomba aztán innen szépen kinő és spóráit megfelelő hő és pára, éspersze szellőzési viszonyok között engedheti útnak.

Ez olyan régi történet, hogy találtak levélfosszíliákat, melyekben hangyák fejei is lenyomatot képeztek és innen tudható, hogy ez a jelenség már legalább 48 millió éve működik. Ám vannak más fajták, akik legyeket, pókokat és specializáltan bizonyos fajtákat fertőznek és ölnek meg.

Fun with nature csoport által készített fotó

Larry Evans fotója

Daniel Mosquin fotója

Mi az, kb 45 millió éves és akár 1.830.000.- kilója?

Hát az Ophiocordyceps siensis! A nemzetség egykori tagja (ma már tudható hogy külön család!) tette híressé a Cordycepseket. Kínában, India északi részén, Buthánban és Nepálban külön üzletág épült ezekre a parazita gombákra, ugyanis a természetgyógyászat a legértékesebb gombáknak tartja a hernyógombákat, így rendszeresen gyűjtik is őket, kereskednek velük.

A régi kapcsolat az elnevezésekben is fellelhető: yarshagumba, azaz yartsa gunbu, azaz „nyári növény téli hernyó”. Vagy, kínaiul dong chong xia cao, azaz „a téli hernyó, mely nyárra növény lesz”. És tényleg! Hiszen ez a fajta bizonyos gyökérrágó lepkék hernyóját támadja meg. Szintén beszívja az áldozat a spórát, ami kifejlődése folyamán átveszi az uralmat a hernyóban és irányítani kezdi. Mikor már a növekedése eléri azt a pontot, hogy termőtestet építsen, a hernyót a föld alatt függőlegesbe kormányozza, egészen a felszíntől pár centire és megöli, majd mumifikálja. Innen aztán kifejlődik az ismert gomba alak, természetesen mindig áldozata fejéből.

Node hol is tartottunk?

Kabócáink mimikrijénél ágaztunk el! Mint fentebb említettem, a púpos kabócák bizonyos csoportja nem szimplán álcázza magát. Megdöbbentő módon sokuk Cordyceps penésszel leölt rovartetemként éldegél, hiszen így biztosított, hogy soha senki ne érjen hozzájuk, és mivel életmódjuk kapcsán csak ritkán mozdulnak el a kaja mellől, az álcát nehezen lehet leleplezni.

A lepke, akinek nem szóltak isten létezéséről

Több kedvenc anekdotám is van Darwinnal kapcsolatban, melyek önmagukban sokszor már kis tanmeséknek is beillenének. Ott van ugye a gilisztás történet, ami arról szól, hogy a világ több pontjáról összeválogatott kavicsai miért is tűntek el rendre kertjéből. Aztán Darwin bogarának (Chiasognathus granti) az esete, melyből a nemi kiválasztódás miértjére következtetett, mikor a bogár megcsípte őt. Sok ilyen kis történet maradt meg, de pár ikonikussá vált a természet kedvelői, illetve a természettudományos világot ismerők körében. Talán a legtökéletesebb ezek közül az, amelyik e bejegyzésben kerül ismertetésre.

1862 januárjában egy meglepetés csomag érkezett Darwinhoz Robert Bateman-tól. Mivel Darwin híres botanikus is volt és hihetetlen komoly munkával kutatta a legszebbnek tartott virágokat, az orchideákat, így a meglepetés annyira nem volt szokatlan, ugyanis ez alkalommal is behatározásra váró orchideapéldányokat kapott. Főleg virágokat és leveleket, nem teljes növényeket.

Ami viszont különössé tette a csomagot, az egy majdan Angraecum sesquipedale névre keresztelt orchidea volt, mely addig soha nem látott, hosszú ’szakállal’ rendelkezett, amiben a csalinektárját tartotta. A madagaszkári növény alapos fejtörést okozott. A felfedező expedíciók ekkor még tonnaszámra gyűjtötték be az ismeretlen kincseket, a kutatók a legalapvetőbb és a későbbi korokat megalapozó vizsgálatokat végezték és gyakorlatilag szinte mindent ekkor kellett kitalálni. És most ott volt Darwin otthonában egy csillag alakú virággal rendelkező orchidea, melynek 25-30cm hosszú szakálla volt. Azt már megfigyelték, hogy az Angaecum-okat főleg szenderféle éjszakai lepkék porozzák be, de hogy 30cm-es pödörnyelvű példányok lehetnének? Nos, ez volt az igazi kérdés Darwin számára.

az orchidea

Angraecum sesquipedale

[A növény 1 méteresre nő meg, és Darwin orchideájának, Karácsony orchideának, Betlehem csillaga orchideának (mivel az európai tartásban decemberre hoz virágot) vagy az Angraecum-ok királyának is nevezik. Madagaszkáron részben terrisztris és lithoptikus módon él, szereti az erős, de nem perzselő fényt és 3800mm-es csapadékkal megáldott területeken, 130-170m körül találhatóak meg. Érdekessége még, hogy zölden jelennek meg a bimbók, melyek kifakulnak, fehérek lesznek, majd idővel krém, sárgás, majd barna színűekké válnak. Nektárjában 39 kémiai anyag van, többek között fruktóz, glükóz, raffinóz, szaharóz cukrok, valamint metil-benzonát, benzol-alkohol, benzil-benzonát, feniletil-alkohol.]

Tehát Darwin elkezdett kísérletezni, hogy egy vékony szálat le tudna e tolni a szakállba úgy, hogy közben a polleneket őrző tokokkal is kapcsolatba kerüljön, és mikor többször is sikerrel járt kijelenthette, hogy ezt az orchideát is szender porozza, méghozzá egy igen hosszú nyelvű, mivel csak a szakáll alsó részén található nektár. Ám akadt egy probléma. 10-15cm-es pödörnyelvvel rendelkező szendereket ismertek már, de arányaiban egy akkora, mely 30cm-essel rendelkezik… nos, ez eléggé hihetetlennek tűnt.

De Darwin tudta, hogy az evolúció és a kiválogatódás miatt kell lennie egy lepkének, amely mégis illik a képbe és ezt a nézetét az orchideák rovarbeporzásáról szóló művében meg is írta (1862 – On the Various Contrivances by which British and Foreign Orchids are Fertilised by Insects).

Természetesen nem maradt visszhang nélkül a dolog. A britek körében nagy siker övezte a könyvet, és Darwin teóriáinak különlegesen jó példájaként kezdték csodálni az orchit és feltételezett lepkéjét, ám a vallásosság őrei is kaptak az alkalmon. Argyll hercege 1867-es könyvében (The Regin of Law) azt fejtette ki, hogy nincs is összefüggés a rovarok munkája és a beporzódás között, hiszen -ahogy kutatta- több brit orchidea sem él a rovarok munkájával. Tovább is ment persze, megállapításaiból azt összegezte, hogy egy ilyen szükségtelenül hosszú és szokatlan nektártároló a tökéletes, isteni teremtés példája.

A kor vallásos gondolkodóira jellemző volt az a korrekt és logikus „bizonyítási eljárás”, hogy ha egy kutató bármilyen érvet, eredményt vagy felfedezést hozott fel az evolúció és társelméletei mellett, akkor azt teljes erővel próbálták cáfolni, és ha -mint ez esetben is- egy minimális fogást is sikerült találni, akkor abból persze az egész evolúciós elmélet megcáfolását vonták le következtetésnek. Mintha a majdnem teli hűtőt kinyitva látnánk, hogy tej pont nincs, és ebből azt vezetnénk le, hogy a hűtő teljesen üres… sőt, ki is van húzva!

Igazándiból az az elgondolkodtató, hogy fordított esetben ez a „logika” nem érvényesül tehát, ha Darwin lepkéje mégis létezik, akkor attól még egy vallási fundamentalista sem fogja elismerni az evolúció létét.

De miért nőttek meg ennyire a szakállak és a nyelvek?

Ahogy az várható volt, a herceg ötletelése sem maradt viszonzatlanul. Alfred Russel Wallace (aki szintén rájön az evolúció létére, és aki Darwin kollégája és barátja volt) válasziratot ír a hercegnek (1867 - Creation by Law), melyben részletesen elmagyarázza neki, hogy miértis éri meg a növénynek egy ilyen kapcsolat és miért lenne ez jó egy olyan lepkének, amilyen Darwin szerint létezik valahol.

Wallace felsorolja, hogy az orchideának azért éri meg ez a kapcsolat, mert egy specializálódott beporzóval jobban biztosíthatja a beporzódását, hiszen kizárólag ezek a beporzók látogathatják fajtársaikat (ekkor még a gének szerepe nem ismert, így pl a gének változatos keveredését nem említhette érvként). Azzal, hogy a lepke nekigyürkőzik szipogatni, tökéletesen képes megbirizgálni a porzót úgy, hogy a pollencsomagok hozzá tudjanak tapadni testéhez. A szendernek pedig biztosított a nagyobb mennyiségű nektár, amihez csak ő férhet hozzá.

A válasz egyszerű, ha az ember folyamatot keres a fejlődésükben és nem konkrét válaszokat akar. Az orchi érdeke az volt, hogy olyan jelentős mennyiségű nektárt termeljen, amely kiugró élelemforrásként csalogathatja a lepkét. A több nektár viszont hosszabb szakállal járt. Így csak a hosszabb nyelvű lepkék voltak képesek elérni a szakáll alsó részét, ahol a nektár képződött. Viszont minél hosszabb nyelve volt egy lepkének, annál több nektárhoz tudott jutni, ergo felülreprezentálódtak a leghosszabb nyelvű lepkék.

Ezen kívül megfigyelték, hogy az ilyen hosszabb nyelvű lepkék nagyon óvatosak, hiszen ugró és karolópókok várhatják őket az orchideákon, tehát nekik azért tanácsos távolról étkezni, és amikor már bevezették nyelvüket a szakállba, csak akkor nekilendülni és közelebb repülni (a pollencsomagokig) magához a virághoz.

Így méginkább előnnyé válik a hosszabb nyelv… ami adja magát, hogy felülreprezentálja a hosszabb szakállal rendelkező, gazdagabb nektárforrásokat.

A folyamat tehát nagyon valószínű és lehetséges!

’praedicta Darwin’

Aztán az 1873 június 12-én megjelenő Nature magazinban W. A. Forbes felhívást tesz közzé olvasóinak, hogy keressék meg Darwin lepkéjét. Még ebben az évben jelentkezik is egy olvasó, bizonyos Hermann Müller, aki bár nem ismer ekkora nyelvvel rendelkező szenderfajt Madagaszkáron, de biztosan tudja, hogy Brazíliában él egy Szfinx szender fajta, melynek nyelve majdnem 25cm-es, mivel testvére fogott egy ilyen példányt. Ezzel bizonyítottnak látja Darwin igazát. Bár nem találják meg lepkéjét, és egy kisebbet is egy másik kontinensen, a lehetőség a jósolt lepkére mégis bizonyítódik. Darwin fia, Francis apja levelezésének publikálásakor megjegyzi, hogy a bizonyítottságot tényleg így is gondolta apja, bizonyítottnak látta a lepke létezését.

illusztráció a keresett lepkékről

Aztán 1903-ban, 41 év után Rothschild és Jordan leír egy nagyméretű madagaszkári szfinx lepkét, melynek mérete 15cm és pödörnyelve 30cm-es. A fajt Xanthopan morganii praedicta Darwin-nak nevezik el. ’Praedicta Darwin’, azaz ’amit Darwin megjósolt’.

Idővel sikerül megfigyelni a porzás pillanatát is. A lepke megérkezik, első lábaival repülés közben segít kipödörni nyelvét, majd bevezeti a szakállba és előre repül, hogy teljesen leérjen annak aljáig. És úgy 6 másodperc evés után, hogy vissza tudja pödörni nyelvét, hirtelen hátrabólint, így leakasztva az orchidea virágpor tokjait.

és akit Darwin megjósolt

És a természet a legnagyobb médiamunkás! 1965-ben jön a hír Bossertől, hogy új Angraecum orchideafajt azonosított Madagaszkáron, az Angraecum longicalcar-t. A növény különlegessége, hogy a szakálla 40cm-es és valószínű, hogy egy ehhez illően nagy lepke porozza be…

Egy adag kreativitás

Már kb egy éve nem frissült a blog, mivel egyszerűen elhavazódtam és csak úgy gyűltek a cikkötletek. Éppenséggel csak feltölteni felejtettem el, mert mindig jött a "majd ez után a cikk után" állapot. Így mostanra 4 gazdag frissítés készült el, és előkészületben van további 4, szóval ha az átlagos 3 havi bontást nézzük, akkor ez máris 2 évnyi anyag.

Ebből adódóan gondoltam változtatok a metóduson és havonta jelentkezek új bejegyzésekkel! És mostantól egy új rovattípus is megjelenik, ez pedig a kreativitás lesz, olyan reklámanyagok, kampányötletek, tippek és trükkök, melyek a zöld kommunikációban segítenek vagy csak a legjobb példáknak adnak helyet!

Szóval akkor jöjjön az első adag kreativitás.

Ongeim’l Tketau – azaz a Medúza tó

Kb egy éve, a Mikronézián játszódó Survivor évadjában találkoztam e cikk témájával, és mivel a túlélő sorozat mindig valamilyen természeti csoda közelében játszódik, garantáltnak tűnt, hogy a csoda mögött tényleg valami nagyon különleges jelenség van.

Palau egyik szigetén ugyanis olyan biotópok jöttek létre, mely egy evolúciós útelágazást eredményezett a tengeri medúzák történelmében.

A történet úgy 12 ezer éve ott kezdődött, hogy az Eil Malk szigeteket ([Rock Islands]-eket) borító korallmészkő réteg fokozatosan behorpadt, és így egy tó jöhetett létre rajta. Pontosabban a szigetek vulkanikus és a korallok mészkőfal építkezései kapcsán mélyedések alakultak ki a felszínen. Természetesen az eleinte zajló tengerelöntések hatására a víz megmaradt sósnak ezekben a medencékben, és az ezt követő apadás és párolgás hatására folyamatosan elszigetelődtek a tengertől, és bennük ragadtak a tengeri élőlények. A esők aztán módosítottak valamennyire a vízek összetételén, azok brakkvizekké alakultak. (amúgy a világon hozzávetőleg 200 tengeri tó létezik, melyek közül 70 Palaun alakult ki (Clear Lake, Goby Lake, Uet era, Ngermeuangel, Uet era Ongael, …)

Tehát a létrejött tavakban a medúzák természetes ellenség nélkül maradtak, és szépen felszaporodtak úgy 10 millióig, hiszen egyedül csak a táplálék mennyisége szab számukra határt (a tápláléklánc szempontjából).

A változások azonban itt még nem álltak meg. A csalánsejtjeik elkezdtek fokozatosan visszafejlődni és mostmár annyira kicsik, hogy az ember nem is érzi, hogy hozzáérnek az élőlények.

A Medúza tó

David Donlilet képe (NatGeo)

A tó 420m hosszú és 30m mély, és a benne lévő víz 3 zónára oszlik, köszönhetően a parton álló hatalmas fáknak, amik megvédik a vizet a szél okozta felkorbácsolódástól. Az első, legfelső réteg a tengervizes, brakkvizes réteg, melyben a medúzák élnek. Úgy 15 méteres mélységben terül el a 2. réteg, egy 2 m vastag baktériumsáv, mely lilás árnyalatú rétegnek látszik. És úgy 17 métertől kezdve a halott zóna található, ahol semmi sincs (bár az arzénbacik óta ez eléggé nem biztos). Ide már nem jut le az oxigén és nem tör utat az élet, nincs fény sem, ugyanakkor jelentős mennyiségben található hidrogénszulfid, foszfát és ammónia.

A medúzákat több faj alkotja, melyekből a legnagyobb a Mastigias cf. papua etpisoni-k, az aranymedúzák, melyek 24 cm-es méretűek kifejlett állapotukban. Nevüket Palau egy korábbi elnökéről, Ngiratkel Etpison-ról kapták.

Ezek az élőlények több szempontból is különlegesek. Ugyanis míg a világ többi részén élő társaik főleg az áramlatok irányításával közlekednek, úgy itt, a tóban tudatosan mászkálnak föl és alá. Az aranymedúzák a nap mozgását követik, hogy a testükben élő szimbionta algáknak biztosíthassák a fényt a fotoszintézishez és így ők is tápanyaghoz juthassanak, míg a holdmedúzák (Aurelia aurita) az éjszaka folyamán jönnek a felszínre, hogy táplálkozzanak.

az arany és a hold medúza

A Medúza tó speciális léte viszont törékenységét is kódolja. A medúzák populációja ugyanis 2005-ben még 31 millió volt, 2009 novemberére viszont már csak kb 5 millió. Anno, az El Nino hatására, a tó vizének melegedésével majdnem ki is haltak, ugyanis az arany medúzák specializálódtak a szimbionta algákkal való életre, ám az algák nem toleránsak a hőmérséklet változásra, így amikor megmelegedett a víz, elhaltak az algák és éhen maradtak a medúzák.

Úszás a medúzák között

Manapság a turizmusnak köszönhetően a tó fokozott védelmet élvez és kontrolláltan lehet csak őket látogatni, ugyanis sok, elsőre nem is egyértelmű veszély fenyegeti a kis mikrokozmoszt. Pl csak mentőmellényben lehet úszni a medúzák között, hogy senki se akarjon és tudjon alámerülni a mérgező zónába, nehogy a savas közegben megsérüljön és/vagy felkavarja a zónákat. Vagy például nem lehet uszonyban úszni, mert annak csapásai kettévághatják a medúzákat.

Minden esetre, az élmény garantált és a sokkhatás biztosított, hiszen a tó a világ egyik legkülönlegesebb természeti kincse lett.

Fotók: WikiCommons, valamint a NatGeo képnél David Donlilet

Forrás: Wikipedia és WWfblogok (travel)

A TOP 10 legszennyezettebb! (1. rész)

Gondoltam az iszapszennyezés sokak számára evidensebbé tette az ipari katasztrófák valódi jelentőségét és hatását, így arra jutottam -már akkor-, hogy itt az ideje bemutatni, egy kicsit belepillantani a TOP30-ba és megnézni, hogy azok mekkora hatásúak, kiterjedésőek, jelentősek.

Szóval, az alap összehasonlítási értékünk az ajkai iszapár lesz, az alábbi formában.

1 ajkai vörösiszap katasztrófa „mértéke” (1 AVK):

érintett lakosság száma kb 5500 (Devecser 4875 fő, Kolontár 600 fő)

szennyezett terület 10 négyzetkilométer

szennyezés mérete 6-700.000 köbméter

Tehát, a 2007-es statisztika szerint végigmegyek a legnagyobb 30 katasztrófán, és AVK mértékegységben is feltüntetem, hogy melyik mekkora, milyen mértékű.

Ja, és mégegy, a felsorolás alfabetikus, mivel nem lezárt eseményekről van szó, a Top10, majd utána a TOP11-30-ig.

No:1 Sumgayit, Azerbajdzsán

A volt szovjet városban több mint 40 petrokémiai és nehézfémekkel működő gyár található. Amikor a gyárak fénykorukat élték, átlagosan 70-120.000 tonna mérgező anyagot bocsájtottak a levegőbe, hogy műtrágyákat, gumit, alumíniumszármazékokat és hasonlókat állítsanak elő.

Nem csoda hát, ha a város a Szovjetunió legszennyezettebb és legbetegebb városává/területévé vált, a legnagyobb rákos megbetegedési és halálozási rátájával. Azerbajdzsán más területeihez mérten 22-51% az esélye, hogy rákos beteg lesz a lakos Sumgayit-ban, és 8% az esélye, hogy ebben hal meg.

érintett lakosság száma kb: 275.000, 50 AVK

No:2 Linfen, Kína

Shanxi tartomány Kína széniparának Mekkája és az ország energiamotorja, az ország energiájának 2/3-a itt termelődik meg. Linfen, a tartomány legszennyezettebb városa, ahol a lakosságot minden percben a szénerőművek és a közlekedés, valamint a gyárak füstje folytogatja. A Világbank szerint a világ 20 legszennyezettebb városából 16 Kínában van, ám mindezek közül a legszennyezettebb levegő ebben a városban szívható. A por, a kéndioxid, nitrogénoxidok, arzén, ólom, szénmonoxid szintek messze meghaladják a maximum határértékeket.

Adódik hát, hogy az elsődleges egészségügyi gondok is ebből a faktorból erednek. Tüdőgyulladások (Pneumonia), hörghurut (Bronchitis) és tüdőrák. Ám ezek mellett az arzénos víz és egyéb szennyeződések felelősek még a bőrrákért, hipertenzióért, feketelábúságért (Blackfoot disease – BFD) és egyéb ráktípusokért.

Kína úgy nyilatkozott, hogy a tartomány 196 acélgyárából és kohójából 160-at bezárat, ahogy a 153 szénüzeméből 57-et is, hogy ezek helyébe biztonságosabb és kevésbé szennyezőbb üzemeket telepítsen és a szénről gáztüzelésre vált.

érintett lakosság száma kb: 4,172 millió, 758,5 AVK

szennyezett terület négyzetkilométerben: 20,275, 2,02 AVK

No:3 Tianying, Kína

Tianying Kína egyik legnagyobb ólombányászati központja, de az alacsony hatásfokú technológia és a „nem teljesen biztonságos” munkafeltételek egyaránt a TOP10-be emelik a várost. A levegő ólomszintje 8,5-10-szer nagyobb a megengedett felső értéknél.

A szennyezés főleg a gyerekeket érinti kegyetlenül: agyvelőbetegségek (enkefalopátia), alacsonyabb IQ, tanulási zavarok, hiperaktivitás, fogyatékos fizikális növekedés, hallás és látásproblémák, bél és emésztőrendszeri betegségek, veseműködési zavarok, agykárosodás.

Kína megígérte, hogy az ólomiparát egy helyre fogja telepíteni a tartományban, hogy minimalizálja a szennyezés kiterjedését, valamint folyamatosan átállnak modern és biztonságos működésre.

érintett lakosság száma kb: 140.000, 25,45 AVK

No:4 Sukinda, India

Ez az indiai város a világ egyik legnagyobb krómbányája. India krómércének 97%-a innen származik -illetve itt áll- és a 12 helyi bánya gyakorlatilag bármiféle környezetvédelmi vagy környezeti tervezés nélkül működik, és 30 millió tonna kibányászott kő (főleg rosszminőségű kromit) van szétszórva a környező területeken, beleértve a Brahmani folyót is, ami amúgy a környék egyetlen ivóvíz forrása.

A krómmérgezés hatására a lakosok és munkások emésztőrendszeri vérzésekben, asztmában tuberkolózisban szenvednek. Ezzel párhuzamosan a meddőség, a születési rendellenességek és a halva születések is súlyos szintre emelkedtek.

A helyi egészségügyi szervezet szerint a lokális halálesetek 84,57%-a, míg a környékbeliek 86,42%-a a bányának köszönhető, és a Sukinda körüli kilométeren belül élők 24,47%-a már szenved valamilyen betegségben, amit a krómbányászat okoz.

szennyezés mérete köbméterben: kb 6.383.000, 9,82 AVK

érintett lakosság száma kb: 2,6 millió, 472,7 AVK

No:5 Vapi, India

India déli részén található az ország legnagyobb ipari területe, mely 400km-en terül el több városon át, 50 ipari telep és 1000 egyéb ipari üzem fűzéreként (pl Gujarat, Nandesari, Ankleshawar), melynek egyik városa Vapi. Gyakorlatilag mindent gyártanak itt, textilüzemek, petrokémiai anyagok, bőripar, festékgyártás, klór-alkáli gyárak, minden, mi „szem-szájnak ingere” egy kicsit másképp. És mivel ekkora ipari működés nem létezik szennyezés nélkül, így Vapi -és Ankleshawar- már a kritikus szennyezettségi szinteknél tart. A nehézfémek, cianidok, rovarirtó-növényvédő vegyi anyagok, PCB-k (napjaink egyik DDT-i) mindenfelé megtalálhatóak földben, vízben és levegőben, mivel semmilyen biztonságos megsemmisítés vagy letárolás nem funkcionál az övezetben. A vízben rettenetesen sok a króm, ólom és higany (96-szorosa a határértéknek!), és minden ilyen anyag a Kolak és a Damanganga folyókba folyik. Előbbi folyó pedig már annyira szennyezett, hogy mindenfajta élet kipusztult belőle.

A lakosság pedig szintén hatványozottan veszélyeztetett. Torok, bőr, nyelőcső, tüdőrák, a nőknél spontánvetélések, abnormális magzatok és meddőség. A gyermekek pedig gyakran retardáltan fejlődnek.

érintett lakosság száma kb: 71.000, 12,9 AVK

No:6 La Oroya, Peru

1922 óta mindenki, aki itt élt és felnőtt a helyi nehézfém bányászatban működött és ténykedik. Ezt tudva nem meglepő, hogy a helyi gyerekek 99%-ának vérében megengedhetetlenül magas az ólom, ami már az anyaméhben elkezd átszivárogni a gyerekekbe.

De ezen probléma mellett még jelentős a kéndioxid koncentráció, valamint a tény, hogy a környező vegetáció már rég elsatnyult a rendszeres mérgező és savasesőkben.

érintett lakosság száma kb: 35.000, 6,3 AVK

No:7 Dzerzhinsk, Oroszország

A hidegháború egyik biofegyver központjaként Dzerzhinsk borítékolt helyet kapott a Top10-ben. A város a fegyverek mellett hatalmas gázolajiparral is rendelkezett, és szerintük 1930 és 1998 között 300.000 tonna szennyező anyagot hoztak létre és helyeztek el a környéken, amiből 190 beazonosított veszélyes anyag (például fenolok és dioxinok) szivárgott a vízbe, ami ettől fehéres nyálkává alakult. A határértékeket ezen anyagok 17 milliószor haladják meg (!), aminek köszönhetően a város a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerül a Föld kémiailag legszennyezettebb városa címmel.

300.000-es lakossága máig a gyárakban dolgozik, de az arzén, higany, ólom, dioxin, fenol veszélyeinek az Oka folyó miatt a közeli városok (Nizhny Novgorod, Gavrilovka, Pyra) lakosságai is ki vannak téve.

2003-ban a halálozási ráta elérte a 260%-ot, azaz minden 10 megszülető gyermekre 26 halott jutott, és a várható átlagéletkor a férfiaknál 42, a nőknél 47-re esett. (érdekes idevetni, hogy a Ruandai népirtás során, ahol 3 hónap alatt 1 millió embert öltek le és ami után számtalan AIDS és erőszak árva született, valamint ahol az AIDS nagyon komolyan tombolt a mészárlás után és rengetegen még el is menekültek, no ott is nagyobb volt 2-3 évvel a lakosság várható átlag élettartama!!!)

érintett lakosság száma kb: 300.000, 54,5 AVK

No:8 Norlisk, Oroszország

Az 1935-ban még rabszolgatelep és munkatábor, ma iparváros. 1930 óta folynak itt bányászati munkák, aminek hatására a világ legnagyobb nehézfém kohászata folyik itt, azaz -a jelen olvasatban- az egyik legtöbb nehézfém származékot pumpálják a levegőbe. Évente 500 tonna réz és nikkeloxidról és 2 millió tonna kéndioxidról beszélünk! Egy 1999-es tanulmányból tudható, hogy a város körüli 60km-es körben határértéken túli a szennyezettség.

A Norlisk Nickel cég felel a szennyezésért, ám ez a cég a világ rézelőállításának harmadát is uralja, valamint Oroszország szinte teljes platinum, kobalt, palladium és nikkel termeléséért is felel.

Meg kell említeni, hogy a Norlisk Nickel megpróbálja a kéndioxid kibocsájtását 2015-re ötödére csökkenteni.

szennyezett terület négyzetkilométerben: 11304, 1130,4 AVK

érintett lakosság száma kb: 134.000, 24,3AVK

No:9 Chernobyl, Ukrajna

Talán a világon a legismertebb ipari katasztrófája okán került fel a listára.

érintett lakosság száma kb: 5,5 millió, 1000 AVK

No:10 Kabwe, Zambia

1902-ben tártak fel egy hatalmas cink és ólombányát itt, és bár már nem folyik kitermelés, a múltban nem ismert veszélyek miatta a kitermelt kövek és ásványok szétterítésre kerültek a környéken, így eredményezve, hogy egy 20km-es sugarú körben szennyezett legyen a víz és a föld, és a szél által a levegő is.

szennyezett terület négyzetkilométerben: 1256, 125,6 AVK

érintett lakosság száma kb: 255.000, 46,3 AVK

FORRÁSOK:

http://www.blacksmithinstitute.org/

http://www.worstpolluted.org/

A maradék, a TOP30-ban!

A maradék, a TOP30-ban!

És akkor lássuk a Top30 további 20 helyezettjét, de már csak felsorolásibb hangulatban.

No:11 Bratsk, Oroszország

A fő környezeti probléma a higanyszennyezés, mely az Angara folyóba engedett havi 2,5 tonna formályában ölt testet. A Bratsk Alumínium Művek az egyik fő szennyező, akik miatt már egyszer, 2001-ben ki is kellett telepíteni Chikanovskij lakosságát.

érintett lakosság száma kb: 2,8 millió, 509 AVK

No:12 Chita, Oroszország

érintett lakosság száma kb: 400.000, 72,7 AVK

No:13 Dandora szeméttelep, Kenya

Philip Poupin képei

Nairobi naponta 2000 tonna szemetet termel, melynek jórésze ide kerül. Dandora időközben egy külön kis világgá alakult, ahol már 250.000-en élnek, főleg a guberálásból. A telep fölött az ég általában sötét a rendszeres szeméttelep-részek lángjaitól és azok füstjétől. És egy másik érdekesség, hogy hetente egy utat dózerolnak a telepen keresztül, hogy a felgyülemlő gázok a felszínre jöhessenek és be tudjanak gyulladni!

érintett lakosság száma kb: 350.000, 63,6 AVK

No:14 Haina, Dominikai Köztársaság

Haina városa nemzetközi akkumlátor „újrahasznosító” telep, melyet a gyakorlatban a lerakó szóval lehet leginkább leírni. A rossz körülmények, hiányos technológia és mindenfajta komolyabb szabályozás hiányában az ólom és az akkumlátorokban lévő vegyi anyagok mérgezik a környezetet.

érintett lakosság száma kb: 85.000, 15,5 AVK

No:15 Hazaribagh, Banglades

Az ország bőrcserző iparának 90%-át Hazaribagh-ban (Dhaka egyik kerületében) található egy 0,2 négyzetkilométeres területen, közvetlenül a Buriganga folyó mellett. Naponta 7,7 millió liter folyékony és 88 millió tonna szilárd hulladékot generál a telep, napi 15.000 köbméter veszélyes anyaggal, ami egyenesen a folyóba folyik.

érintett lakosság száma kb: fél millió, 90,9 AVK

No:16 Huancavelica, Peru

A városka jelentős ezüstbányászati övezet, ahol még mindig higanyos technikákkal finomítják az ezüstöt, természetesen környezeti előírások betartását mellőzve.

érintett lakosság száma kb: 40.000, 72,7 AVK

No:17 Huaxi, Kína

Kína esetében szinte borítékolható a probléma forrása. Huaxi-ban is az ipari boom okozza a gondot, 2001-óta 13 gyár települt ide és emelte a várost a Top30-ba.

érintett lakosság száma kb: 53.000, 9,6 AVK

No:18 Lanzhou, Kína

Lanzhou-ban a petrokémiai ipar teszi tönkre a környezetet és a lakosság egészségét. A város balszerencséjére ráadásul olyan területi adottságokkal rendelkezik, melynek hatására alig mozog a szél és minden a levegőbe eresztett méreg és káros anyag bereked a lakosok fölé.

érintett lakosság száma kb: 3 millió, 545,5 AVK

No:19 Magnitogorsk, Oroszország

Magnitogorsk az igazi acélváros! A II. Világháború egyik legnagyobb acél előállítója máig működő ipari övezet, ahol optimumán 7,5 millió tonna acélt állítanak elő. Ez a kapacitás persze rengeteg szennyező anyagot eredményez, nehézfém gőzök és egyéb mérgező anyagok, mely a kohászati metódus velejárója.

érintett lakosság száma kb: 460.000, 83,6 AVK

No:20 Mahad Ipari Állam, India

érintett lakosság száma kb: 300.000, 54,5 AVK

No:21 Mailuu-Suu, Kirgizisztán

A szovjet éra egyik nukleáris központja volt a város, mely egyfelől uránbányászatáról, másfelől uránhulladék, nukleáris fűtőhulladék lerakatként lett ismert. 1946-68-ig 10.000 tonna uránt állított elő a telep (amit a szovjet atombombákban hasznosítottak) és 1,96 millió köbméter, a bányászat közben előállított hulladékot halmozott fel. Természetesen ez a hulladék (mely főleg radioaktív és rossz minőségű és nem hasznosítható érccel szennyezett föld) ma a környező folyóba és a talajvízbe szivárog.

szennyezés mérete köbméterben: 1,96 millió, 2,8 AVK

érintett lakosság száma kb: 23.000- több millió

No:22 Matanza-Riachuelo folyópart, Argentína

42 folyóparti szemétlerakóval, 3500 bőrcserző medencéjével és petrokémiai iparával jutott a Top30-ba.

érintett lakosság száma kb: 4,5 millió, 818,2 AVK

No:23 Mexikóváros, Mexikó

A világ urbanizált városai közül a leglégszennyezettebb város, mely a sajátos elhelyezkedése miatt alakult ki. Mexikóváros ugyanis 7400m-en van, így a levegő itt bőven ritkább, de emellett még hegyek között egy fennsíkon található, mely a levegő állandó berekedését okozza.

érintett lakosság száma kb: 8 millió, 1600 AVK

No:24 Meycauayan Város és Marilao, Fülöp-szigetek

Ércbányászat.

érintett lakosság száma kb: 250.000, 45,5 AVK

No:25 Oriente, Ecuador

Az egykori Texaco, majd Chevron gyár okozta környezetszennyezés tette tönkre Oriente-t. Az olajipari cég 2,5 millió hektáron 18,5 millió gallon olajipari hulladékot sikerült létrehoznia az esőerdőbe, hozzávetőleg 600 hulladékgödörbe.

szennyezett terület négyzetkilométerben: 25.000, 2500 AVK

szennyezés mérete köbméterben: kb 69,400, 0,1 AVK

érintett lakosság száma kb: 30.000, 5,5 AVK

No:26 Ranipet, India

Ranipet India egyik legzsúfoltabb városa, ahol a helyi gyárak 20 éves fennállása óta irgalmatlan mennyiségű mérgező vegyi anyagot, főleg krómszármazékokat, krómmal kapcsolatos anyagokat halmoztak már fel.

szennyezett terület négyzetkilométerben: 0,022 (3-5 méter vastagon), 0,0022 AVK

szennyezés mérete köbméterben: 1.250.000, 1,78 AVK

érintett lakosság száma kb: 3,5 millió, 636 AVK

No:27 Rudnaya Pristan, és Dal’negorsk, Oroszország

Higanyos bányászat okozta szennyezés, melyet a fémipar produkál.

érintett lakosság száma kb: 2,5 millió, 454,5 AVK

No:28 Urumqi, Kína

Növekvő ipar és autók okozta légszennyezés.

érintett lakosság száma kb: 200.000, 36,4 AVK

No:29 Ust-Kamenogorsk, Kazahsztán

Szintén egy volt szovjet radioaktív hulladéklerakat található itt, a még jelenlevő és üzemelő acélipari gyárak mellett.

érintett lakosság száma kb: 300.000, 54,5 AVK

No:30 Wanshan, Kína

12 higanybánya található itt, amik nem megfelelő üzemeltetése kapcsán az ’ember által előállított szennyező anyagok levegőbe juttatott globális mennyiségének’ 12%-át produkálják.

érintett lakosság száma kb: 100.000, 18,1 AVK