Eleinte, a kezdetek
1946 március 13-án, egy ékszerész családba született Yann Arthus-Bertrand. Első munkahelye 1967-től a Cháteau de Saint Augustin Nemzeti Park, Cháteau sur Allier-ben, itt annak őreként dolgozott, ahonnan 30 éves korában áttelepedett Kenyába feleségével, hogy oroszlánokat tanulmányozzon és napról napra figyelje őket (később, az első könyve 1981-ben, az Oroszlánok ebből a munkából születik meg).
Itt Kenyában jött az ötlet, hogy a levegőből fotózással foglalkozzon, ugyanis hőlégballonnal kezdtek turistákat röptetni. Yann szerint ekkor kezdte felismerni, hogy mennyi lehetőség van ezen az ösvényen.
Párizs, lovak, a francia ember, a francia mezőgazdaság
Mikor aztán visszatért Párizsba, egyik barátja ötletére megfotózta Párizst a levegőből. Ez volt az első igazán „légifotós” munkája. Innen aztán egyenes út vezetett a fotóriporterkedéshez. Nekiindult, hogy karriert csináljon és nagyjából mindent kipróbált, állítása szerint. Ugyan olyan elánnal dolgozott Dian Fossey-val és ruandai gorilláival, mint egy divatcég pápuai reklámkampányán, bár utóbbi feladatát annyira nem szerette, ugyanis túl disszonánsnak hatott számára, hogy a márkás ruhákat a szigetvilág őslakosain fotózzák.
De kifejezetten portréfotói is születtek, mikor felkérték, hogy fotózza meg a „francia embert”, egy sorozatot a franciákról.
Számára azonban 2 kedvenc témája -a légifotózás után- a francia mezőgazdaság és a lovak. Előbbi egy évente megjelenő kiadvány lett, mely az ország állattenyésztőit mutatja be a nézőknek különlegesen szép jószágaikkal, utóbbi pedig a világ lovait és lovasait tárja elénk.
1991-ben létrehozta az Altitude-öt, a légifotózásra szakosodott magáncégét.
Földünk a magasból
1994-ben az UNESCO támogatásával aztán az addigi tapasztalatok és ötletek egy koncepcióba kezdtek összeforrni. Mivel eddigre már számtalan helyen megfordult, illetve számtalan hely fölött átrepült, Yann-ban felvetődött, hogy létre kellene hozni egy olyan kép-bankot, mely a Föld jelenlegi állapotát mutatná be, mely az utókornak is megőrizné a mát. De -ahogy az a megálmodó típusú embereknél szokott lenni-, mivel senki sem értette azt, amit Yann már gyakorlatilag maga előtt látott, senki nem is akart hozzá pénzt adni. 200-nál is több tarha-levelet küldtek szét, amire még választ sem kaptak.
És ekkor történt a nagy áttörés: a Club Med, egy turisztikai óriás bízta meg a csapatot, hogy a legkülönbözőbb országokban lévő üdülőhelyeit fotózzák le számukra egy promóciós könyvhöz. Ez a feladat újabb kapukat nyitott számukra. Marokkó a magasból, Kuwait a magasból és hasonló könyvek születtek és ezzel párhuzamosan egyre több kép került a Földünk a magasból mappában.
Aztán 5 évvel később és rengeteg szervezés, munka után és Yann rengeteg pénzéből megszületett a Földünk a magasból, egy olyan fotóalbum, mely 24 nyelvre lett lefordítva és világszerte több mint 3 millió példányban kelt el, ezzel megdöntve minden addigi rekordot. Természetesen Yann-nak nagyobb terve volt a sorozattal, így elindítottak egy utazó kiállítást, mely így 100 város és 100 millió emberhez juthatott el, révén a képeket nagyvárosokban, parkokban és teljesen ingyenesen tárták az emberek elé.
A fotós persze még ekkor is kételkedett munkái sikerében, és egy jótékonysági aukcióra ajánlotta a képeket, ahol 25-35 ezer eurókért keltek el a fotók.
Fontos megjegyezni, hogy a project véghezvitelében a FUJIFILM is hatalmas segítséget nyújtott, mivel a filmelőhívások és egyéb filmes költségeket teljes egészében átvállalta. Ígyhát gyakorlatilag csak az idő és a repülési órák szabtak határokat a munkának. Yann csapatából 2 ember csak azzal foglalatoskodott, hogy a tekercseket koordinátákkal lássák el és gondosan archiválják az összes kockát, hogyha bárki más is meg szeretné fotózni az adott helyet vagy valaki kutatni szeretne ott, akkor az pontos információkat kaphasson a hollétről.
Pár évvel később, már a fenntartható fejlődés koncepciójába ültetve egy 4 részes, 2-2 órás filmet is forgatott 2006-07-ben, a globális környezetről és a kihívásokról. Ez, a Földünk a magasból sorozat már az előszele volt a HOME-nak. Számos jelenet és művészeti koncepció aztán innen került át abba, ahogy Armand Amar, a francia zeneszerző is itt már szerves részét képezte az alkotómunkáknak.
GoodPlanet
2005 július 1-én startolt a GoodPlanet, egy olyan non-profit szervezetet, mely különböző utakon a fenntartható fejlődést promotálja, és olyan programokat vezet, melyekkel a CO2 kibocsátást lehet ellensúlyozni. Yann eleinte azért indult el ezen a vonalon, mert a munkája kapcsán kibocsátott CO2-t szerette volna valahogyan kompenzálni, így kitalálta az Action Carbone-t, amiből aztán egy mindenki számára elérhető szerveződés lett GoodPlanet-en keresztül. Az AC olyan programokat finanszíroz és szervez a Föld legkülönbözőbb pontjain, melyek közép és hosszú távon tudják csökkenteni a CO2 emissziót, méghozzá megújuló források kialakításával. Komposzt alapú biogázüzem, napenergiás sütők, szélturbinák, faültetvények, stb.
’6 billion Others’ – 6 milliárd másik
2009-ben egy újabb ötlete támadt! Ha már a Földről készített egy képtárat, akkor miért ne készíthetne egyet az emberekről is? Ígyhát több mint 5000 videófelvételen keresztül mondhatták el gondolataikat a világ minden pontján élők, a boldogságról, nélkülözésről, életről, halálról, szeretetről, gyűlöletről, … hogy egy kiállítás segítségével, majd egy webes felületen keresztül a világ hallhassa azokat.
HOMEproject
2007 áprilisában kezdett neki egy film forgatásához, amit eredetileg Boomerang-nak nevezett volna el. A projectben 2 segítője is volt, Luc Besson, a film producere és a PPR csoport, a francia multi cég, mely az anyagi hátteret (15-20 millió eurót) biztosította. A film teljes CO2 emisszióját természetesen a GoodPlanet nullázta, és a minimális áron forgalmazott DVD-k után 1-1 euró szintén a szervezetnek került átutalásra.
És jött 2009 június 5, péntek, a Föld Környezetének Világnapja, a film nemzetközi premierje. Besson-ék mindent megmozgattak, hogy mindenhová eljuthasson a film. Ingyenes plakátok, hozzáférés, nyilvános vetítések, TV sugározások egyszerre adták le a HOME-ot (például a France 2 TV-n keresztül 8 millióan látták a filmet). Csak a YouTube-on 10 milliók nézték meg. Jelenleg -amikor e bejegyzést írom- az angol változatot már 9.400.684.-en nézték meg, de a premier idején egy külön felületet készített a YT csapata 6 hétre a filmnek, ahol ingyenesen letölthetővé is tették azt, valamint werkfilmekkel, érdekességekkel, fórumokkal együtt szinte minden nyelven feliratozva is meg lehetett nézni.
A bemutató páratlan hatást váltott ki. 2 nappal később ugyanis Európa Parlamenti választások voltak Franciaországban, és a 3. helyen a francia ökopárt ért be, 8%-ot javítva 2 nap alatt.
Szóval, számos tett és hír kapcsolódik Yann-hoz. Minden évben ingyenesen juthatnak hozzá a francia iskolák olyan plakátsorozatokhoz, melyek 1-1 tematikus témát dolgoznak fel (2006 - fenntartható fejlődés, 2007 - biodiverzitás, 2008- energia, …). Alive sorozata az ember természetre „mért” hatását mutatja be. A GoodPlanet már Junior, Info és Conso fórumokon keresztül működik. 2009 április 22-én az UNEP jótéteményi nagykövete lett, és még koránt sem merültek ki ötletei.
Hogy mivel lehet összegezni mindezt? Zárásul 2 anekdotát emelnék ide Yann anyahonlapjáról, melyek talán közelebb hozzák személyét a bejegyzés olvasóihoz.
Yann a Luxemburg Kertben dedikált, mikor egy hölgy került sorra egy Földünk a magasból könyvvel. Miközben Yann írt, a nő elmondta, hogy mennyire tetszett a lányának a kiállítás, hogy milyen nagy hatással volt rá és mennyire lenyűgözte. Yann azt válaszolta a hölgy szavaira, hogy a lánya még többször is megnézheti majd, mivel a kiállítás hónapokig ott lesz és még jöhet bátran, ám mikor ezeket a szavakat kimondta, a hölgy váratlanul sírni kezdett és csak annyit tudott mondani, hogy lánya pár nappal korábban halt meg…
(Ambre Mayen)
„Pápua Új-Guinea-ban dolgoztam, mikor egy helybéli odajött hozzám és kérdőre vont, hogy mennyire érzéketlen vagyok. A tolmács aztán mondta nekem, hogy a férfi azért szomorú, mert nem küldtem el neki a képet, amit róla készítettem. Kemény! Még sohasem voltam abban az országban, amit próbáltam is védelmemben elmagyarázni, mindhiába. A férfi hajthatatlan volt. Végül nem tudtam mit tenni és elmentem vele az otthonába, ahol teljes megdöbbenésemre egy plakát volt a falon a Párizsi Amerikai Kulturális Központról. Évekkel korábban ugyanis a PAKK meghívott egy pápua delegációt egy európai útra, és akkor készítettem a férfiről egy fotót. Nem tudtam elégszer bocsánatot kérni, de ez volt a legkevesebb…
(Yann Arthus-Bertrand)
Források (a fentieken túl):
