Gondoltam az iszapszennyezés sokak számára evidensebbé tette az ipari katasztrófák valódi jelentőségét és hatását, így arra jutottam -már akkor-, hogy itt az ideje bemutatni, egy kicsit belepillantani a TOP30-ba és megnézni, hogy azok mekkora hatásúak, kiterjedésőek, jelentősek.
Szóval, az alap összehasonlítási értékünk az ajkai iszapár lesz, az alábbi formában.
1 ajkai vörösiszap katasztrófa „mértéke” (1 AVK):
érintett lakosság száma kb 5500 (Devecser 4875 fő, Kolontár 600 fő)
szennyezett terület 10 négyzetkilométer
szennyezés mérete 6-700.000 köbméter
Tehát, a 2007-es statisztika szerint végigmegyek a legnagyobb 30 katasztrófán, és AVK mértékegységben is feltüntetem, hogy melyik mekkora, milyen mértékű.
Ja, és mégegy, a felsorolás alfabetikus, mivel nem lezárt eseményekről van szó, a Top10, majd utána a TOP11-30-ig.
No:1 Sumgayit, Azerbajdzsán
A volt szovjet városban több mint 40 petrokémiai és nehézfémekkel működő gyár található. Amikor a gyárak fénykorukat élték, átlagosan 70-120.000 tonna mérgező anyagot bocsájtottak a levegőbe, hogy műtrágyákat, gumit, alumíniumszármazékokat és hasonlókat állítsanak elő.
Nem csoda hát, ha a város a Szovjetunió legszennyezettebb és legbetegebb városává/területévé vált, a legnagyobb rákos megbetegedési és halálozási rátájával. Azerbajdzsán más területeihez mérten 22-51% az esélye, hogy rákos beteg lesz a lakos Sumgayit-ban, és 8% az esélye, hogy ebben hal meg.
érintett lakosság száma kb: 275.000, 50 AVK
No:2 Linfen, Kína
Shanxi tartomány Kína széniparának Mekkája és az ország energiamotorja, az ország energiájának 2/3-a itt termelődik meg. Linfen, a tartomány legszennyezettebb városa, ahol a lakosságot minden percben a szénerőművek és a közlekedés, valamint a gyárak füstje folytogatja. A Világbank szerint a világ 20 legszennyezettebb városából 16 Kínában van, ám mindezek közül a legszennyezettebb levegő ebben a városban szívható. A por, a kéndioxid, nitrogénoxidok, arzén, ólom, szénmonoxid szintek messze meghaladják a maximum határértékeket.
Adódik hát, hogy az elsődleges egészségügyi gondok is ebből a faktorból erednek. Tüdőgyulladások (Pneumonia), hörghurut (Bronchitis) és tüdőrák. Ám ezek mellett az arzénos víz és egyéb szennyeződések felelősek még a bőrrákért, hipertenzióért, feketelábúságért (Blackfoot disease – BFD) és egyéb ráktípusokért.
Kína úgy nyilatkozott, hogy a tartomány 196 acélgyárából és kohójából 160-at bezárat, ahogy a 153 szénüzeméből 57-et is, hogy ezek helyébe biztonságosabb és kevésbé szennyezőbb üzemeket telepítsen és a szénről gáztüzelésre vált.
érintett lakosság száma kb: 4,172 millió, 758,5 AVK
szennyezett terület négyzetkilométerben: 20,275, 2,02 AVK
No:3 Tianying, Kína
Tianying Kína egyik legnagyobb ólombányászati központja, de az alacsony hatásfokú technológia és a „nem teljesen biztonságos” munkafeltételek egyaránt a TOP10-be emelik a várost. A levegő ólomszintje 8,5-10-szer nagyobb a megengedett felső értéknél.
A szennyezés főleg a gyerekeket érinti kegyetlenül: agyvelőbetegségek (enkefalopátia), alacsonyabb IQ, tanulási zavarok, hiperaktivitás, fogyatékos fizikális növekedés, hallás és látásproblémák, bél és emésztőrendszeri betegségek, veseműködési zavarok, agykárosodás.
Kína megígérte, hogy az ólomiparát egy helyre fogja telepíteni a tartományban, hogy minimalizálja a szennyezés kiterjedését, valamint folyamatosan átállnak modern és biztonságos működésre.
érintett lakosság száma kb: 140.000, 25,45 AVK
No:4 Sukinda, India
Ez az indiai város a világ egyik legnagyobb krómbányája. India krómércének 97%-a innen származik -illetve itt áll- és a 12 helyi bánya gyakorlatilag bármiféle környezetvédelmi vagy környezeti tervezés nélkül működik, és 30 millió tonna kibányászott kő (főleg rosszminőségű kromit) van szétszórva a környező területeken, beleértve a Brahmani folyót is, ami amúgy a környék egyetlen ivóvíz forrása.
A krómmérgezés hatására a lakosok és munkások emésztőrendszeri vérzésekben, asztmában tuberkolózisban szenvednek. Ezzel párhuzamosan a meddőség, a születési rendellenességek és a halva születések is súlyos szintre emelkedtek.
A helyi egészségügyi szervezet szerint a lokális halálesetek 84,57%-a, míg a környékbeliek 86,42%-a a bányának köszönhető, és a Sukinda körüli kilométeren belül élők 24,47%-a már szenved valamilyen betegségben, amit a krómbányászat okoz.
szennyezés mérete köbméterben: kb 6.383.000, 9,82 AVK
érintett lakosság száma kb: 2,6 millió, 472,7 AVK
No:5 Vapi, India
India déli részén található az ország legnagyobb ipari területe, mely 400km-en terül el több városon át, 50 ipari telep és 1000 egyéb ipari üzem fűzéreként (pl Gujarat, Nandesari, Ankleshawar), melynek egyik városa Vapi. Gyakorlatilag mindent gyártanak itt, textilüzemek, petrokémiai anyagok, bőripar, festékgyártás, klór-alkáli gyárak, minden, mi „szem-szájnak ingere” egy kicsit másképp. És mivel ekkora ipari működés nem létezik szennyezés nélkül, így Vapi -és Ankleshawar- már a kritikus szennyezettségi szinteknél tart. A nehézfémek, cianidok, rovarirtó-növényvédő vegyi anyagok, PCB-k (napjaink egyik DDT-i) mindenfelé megtalálhatóak földben, vízben és levegőben, mivel semmilyen biztonságos megsemmisítés vagy letárolás nem funkcionál az övezetben. A vízben rettenetesen sok a króm, ólom és higany (96-szorosa a határértéknek!), és minden ilyen anyag a Kolak és a Damanganga folyókba folyik. Előbbi folyó pedig már annyira szennyezett, hogy mindenfajta élet kipusztult belőle.
A lakosság pedig szintén hatványozottan veszélyeztetett. Torok, bőr, nyelőcső, tüdőrák, a nőknél spontánvetélések, abnormális magzatok és meddőség. A gyermekek pedig gyakran retardáltan fejlődnek.
érintett lakosság száma kb: 71.000, 12,9 AVK
No:6 La Oroya, Peru
1922 óta mindenki, aki itt élt és felnőtt a helyi nehézfém bányászatban működött és ténykedik. Ezt tudva nem meglepő, hogy a helyi gyerekek 99%-ának vérében megengedhetetlenül magas az ólom, ami már az anyaméhben elkezd átszivárogni a gyerekekbe.
De ezen probléma mellett még jelentős a kéndioxid koncentráció, valamint a tény, hogy a környező vegetáció már rég elsatnyult a rendszeres mérgező és savasesőkben.
érintett lakosság száma kb: 35.000, 6,3 AVK
No:7 Dzerzhinsk, Oroszország
A hidegháború egyik biofegyver központjaként Dzerzhinsk borítékolt helyet kapott a Top10-ben. A város a fegyverek mellett hatalmas gázolajiparral is rendelkezett, és szerintük 1930 és 1998 között 300.000 tonna szennyező anyagot hoztak létre és helyeztek el a környéken, amiből 190 beazonosított veszélyes anyag (például fenolok és dioxinok) szivárgott a vízbe, ami ettől fehéres nyálkává alakult. A határértékeket ezen anyagok 17 milliószor haladják meg (!), aminek köszönhetően a város a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerül a Föld kémiailag legszennyezettebb városa címmel.
300.000-es lakossága máig a gyárakban dolgozik, de az arzén, higany, ólom, dioxin, fenol veszélyeinek az Oka folyó miatt a közeli városok (Nizhny Novgorod, Gavrilovka, Pyra) lakosságai is ki vannak téve.
2003-ban a halálozási ráta elérte a 260%-ot, azaz minden 10 megszülető gyermekre 26 halott jutott, és a várható átlagéletkor a férfiaknál 42, a nőknél 47-re esett. (érdekes idevetni, hogy a Ruandai népirtás során, ahol 3 hónap alatt 1 millió embert öltek le és ami után számtalan AIDS és erőszak árva született, valamint ahol az AIDS nagyon komolyan tombolt a mészárlás után és rengetegen még el is menekültek, no ott is nagyobb volt 2-3 évvel a lakosság várható átlag élettartama!!!)
érintett lakosság száma kb: 300.000, 54,5 AVK
No:8 Norlisk, Oroszország
Az 1935-ban még rabszolgatelep és munkatábor, ma iparváros. 1930 óta folynak itt bányászati munkák, aminek hatására a világ legnagyobb nehézfém kohászata folyik itt, azaz -a jelen olvasatban- az egyik legtöbb nehézfém származékot pumpálják a levegőbe. Évente 500 tonna réz és nikkeloxidról és 2 millió tonna kéndioxidról beszélünk! Egy 1999-es tanulmányból tudható, hogy a város körüli 60km-es körben határértéken túli a szennyezettség.
A Norlisk Nickel cég felel a szennyezésért, ám ez a cég a világ rézelőállításának harmadát is uralja, valamint Oroszország szinte teljes platinum, kobalt, palladium és nikkel termeléséért is felel.
Meg kell említeni, hogy a Norlisk Nickel megpróbálja a kéndioxid kibocsájtását 2015-re ötödére csökkenteni.
szennyezett terület négyzetkilométerben: 11304, 1130,4 AVK
érintett lakosság száma kb: 134.000, 24,3AVK
No:9 Chernobyl, Ukrajna
Talán a világon a legismertebb ipari katasztrófája okán került fel a listára.
érintett lakosság száma kb: 5,5 millió, 1000 AVK
No:10 Kabwe, Zambia
1902-ben tártak fel egy hatalmas cink és ólombányát itt, és bár már nem folyik kitermelés, a múltban nem ismert veszélyek miatta a kitermelt kövek és ásványok szétterítésre kerültek a környéken, így eredményezve, hogy egy 20km-es sugarú körben szennyezett legyen a víz és a föld, és a szél által a levegő is.
szennyezett terület négyzetkilométerben: 1256, 125,6 AVK
érintett lakosság száma kb: 255.000, 46,3 AVK
FORRÁSOK:
http://www.blacksmithinstitute.org/
http://www.worstpolluted.org/
