Mint azt valószínűleg az olvasótábor jelentős része tudja rólam (szóval mind a 4-en tisztában vagyunk ezzel :) ), nehezen tudok elmenni fundamentálisan vallásos beszólások mellett. Ezt csak egy dolog tudja fokozni, amikor a beszólás isteni gőggel, vagy isteni gőgöt nyilatkoztat ki. Úgyhogy szükségesnek érzem tiltakozni ez ellen:
"A magyar ügy nem véletlenül vált ki rokonszenvet - Ünnepi beszélgetés *****kel című interjúban ***** elmondta: az uralkodó felfogás szerint a hit, a vallás és a teremtés rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik, "mi viszont ezzel ellentétes irányban haladunk: nekünk az európai civilizációról és kultúráról más értelmezésünk, felfogásunk van". "A magyar ügy nem véletlenül vált ki rokonszenvet" - jegyezte meg.
forrás: index.hu [aminek egy másik újság a forrása]
Szóval, hogy stílusosan öntsem a savat, egy olyan alaptétellel szeretnék válaszolni az idézett politikus (!!!) kinyilatkoztatására, ami alapvetően egy vallásos bizonyításként híresült el a filozófiában (az óraszerkezet példája). Ez az elméletnek azért nem nevezhető, de mondjuk „anekdota” azt veszi alapul, hogy egy bogár például annyira bonyolult, mint egy óraszerkezet. És ha rápillantunk egy óraszerkezetre, akkor arról bizton kijelenthetjük, hogy ember alkotta tárgy. Ebből adódóan ha egy bogárra rápillantunk, akkor kvázi érezzük a tudatunkkal, hogy az is alkotott dolog, isteni alkotás, ergo isten létező valami.
Ezt a példát gyakran szoktam említeni, mikor a témában beszélgetek másokkal, és akkor rendszerint hozzá szoktam tenni, hogy a rovarok egy kitűnő példái az evolúciónak (szelvényes fejlődés, rengeteg lépcsőfokuk él ma is, sok a specializáció közöttük, rengeteg kövületük létezik, teljesen nem „emberiek”, stb). Sőt, ez a példa olyan pontokon is téved, hogy 1., eleve feltételezi isten létezését 2., az embert isteni párhuzamba emeli 3., minden racionális alapot nélkülözve akar racionális logikával érvelni (’érezzük a tudatunkkal, hogy valaminek úgy kell lennie’) 4., mellőzi az összes nem mellékes vallási szempontot (szent írások, hierarchia, egyéb megállapításai a vallásnak, egyházszervezet, gyakorlat, szertartás és hitéleti dolgok), amik nélkül viszont istenről nem lehetne tudni… Mert ugye mi van akkor, ha se szent könyv, se egyház, se a hit gyakorlati része nem létezik? Hát akkor maga a hit sincs és nem létezik a hitben megtestesített és „életre hívott” alapja sem, az isten.
egy lepke szeme - Dartmouth-i Electron Microszkóp, Dartmouth College
De lendüljünk tova a részleteken, melyek önmagukban is cáfolják a példát, és csak a logikai mivoltára koncentráljunk.
Ez nekem a problémám leggyakrabban. Hogy maga a logika az, ami cáfolja mindenféle isten létezését, és pontosan a tudás maga és a tudás eszközei, működési gyakorlata (pl a logika) alakítja ki a megállapításunkat, megállapításomat. A vallás mellett kardoskodók gyakran esnek abba a hibába, hogy logikai úton próbálnak érvelni, illetve a logikailag és értelmileg kikövetkeztetett tényekbe próbálnak belekötni, kotnyeleskedni (hogy csak két szösszenetet említsek ez történt a Föld központú (eleinte lapos) világkép esetében is és az evolúciós elmélet esetében is).
De egyszer szeretnék már megélni egy olyan esetet, amikor a vallásos elméleten belül van logikai átkötés. Hogy teszem azt, azt mondják a vallási vezetők, hogy isten magas, és ezért van olyan magasan a felhők világa, benne a mennyország. Vagy hogy isten aminosavaktól hemzsegő fortyogó vulkáni gejzíren keresztül teremtette az életet és nem egy hét alatt ugyan, de pihent közben. Ilyen állítások soha sincsenek… Vagy mégis? Vagy csak én emlékszem túl ködösen, és a vallások alapjai, a szent írások vannak tele ilyen ténybeli megállapításokkal?
a pestisdoktor Paul Fürst rézmetszetén
A doktorok madárcsőr "gázmaszkokban" -melyekbe gyógyfüveket tettek- járták a pestises negyedeket és beszéltek a beteg testrészekhez, hogy így kiűzzék a gonoszt. Anno a járványt az egyház isteni büntetésnek titulálta, és a papság menekült előle (pl a zsámbéki plébános is).
Szóval a gondom ez a logikai visszacsatolás.
Míg a vallási tézisek egyre inkább a hívők által is mesének titulált szövegekkel vannak tele* és rendszeresen tovalendülnek a ’900 oldalon kívüli világ’ dolgain **, addig a fő ellenségnek kikiáltott tudomány folyamatosan és nagy pontossággal következtet és fejlődik. Visszacsatol.
Darwin a forradalmi elméletével megjósolta előre a DNS létezését. Egy olyan világban, amiben már maga az evolúció is hihetetlen volt (bár a közgazdaságtan már ismerte a jelenséget) ő egy olyan rendszer létét tartotta logikusnak (mert a tudata szerint kellett, hogy legyen egy ilyen rendszer), mely a tulajdonságokat átvezeti.
De említhetnénk itt Galileit is***, aki a Föld központú vallási nézetet tette nevetségessé a logika erejével (a Jupiter holdjait fedezte fel, és azok mozgásából rájött arra, hogy a Föld is keringhet, illetve a Földnek is kell keringenie).
Nem akarnék hetekig példákat sorolni, de lenne mit idecitálni az inkvizíciós listákról, a katasztrófák, pestis és egyebek egyházi olvasataiból, illetve az elmúlt 2-300 év tudósainak életműveiből.
a Galilei Holdak - Io, Europa, Ganümédész és Kallisztó (forrás: Wiki)
A visszacsatolás a lényeges. Az a momentum, hogy valamit megfigyelünk, feldolgozunk, tényekkel igazolunk, megállapítunk, állítunk, következtetéssé (is) alakítunk, és végül ez a valami visszacsatolódik, igazolódik rendszeresen.
* az cseppet sem zavarja ugyanezen hívőket, hogy hitük értékének aranyfedezeteit vonják kétségbe (túlvilági jutalom, mennyek országa és a pokol, az eredet, a teremtés, a szabad akarat, isten szerepe, ítélkező-kegyes-tökéletes-passzív…)
** kozmosz, univerzum, tudományok (asztrofizika, biokémia, evolúcióbiológia, …)
*** de említhetnénk a kiátkozottak közül Luther Mártont is (aki megrengette az addigi uralkodó vallás belső rendszerét, pechére szöget ütve a vallások koporsójába), mivel egy református nyilatkozta egy katolikus médiumnak a cikk elején olvasható sorokat… no comment…
Itt a piros, hol a piros
Tehát itt a piros, hol a piros?! Ha látjuk a 3 skatulyát és tudjuk, hogy az egyik alatt ott a piros golyó, akkor vajon tényleg csodának tudható be, hogy sohasem tudunk rámutatni? Vagy pusztán arról van szó, hogy a jelenség, mely által a skatulyák keverednek olyan folyamat, melyet elsőre nem értünk és nem is tudunk követni, de többszöri megfigyelés és nyitottság hatására aztán megértünk?
Ha az olvasóhoz az utóbbi feltételezés áll közelebb, akkor képzelje el, mi van akkor, ha 5 skatulyát látunk, és a folyamat, a varázslat ezek között zajlik? Még mindig hiszi, hogy megfigyeléssel rájön a csodára? Ha igen, képzeljen el 7 skatulyát! Majd idővel a végtelen-1 darab skatulyát! :)
[a példa jobban elképzelhető a gyakorlatban, ha az első fogadásokat megnyerő, beépített embert is belevesszük, aki a skatulyákat keverő játékmester cinkosa és a céljuk nem más, minthogy a csodával hülyére vegyék az egyszeri játékosokat, mert boldogok a lelki szegények]
Dynamo, a "Discovery mágusa"
Az az átkozott „istentelen kozmosz”!
Sokszor nehéz ebben a témában Magyarországon zöldágra vergődni, mert túl sok az emóció, a szándékos és az akaraton kívüli tudatlanság és hasonlók. Magam is megfogadtam (no, nem túl komolyan), hogy nem írok politikai vagy politikát is érintő cikket a blogra, meg eleve, nem vadítom ilyenekkel az olvasókat. De ez az istentelen kozmosz végtére is mindaz, amit ez a blog éltet és amiről szól. Az igazi természeti csodákról van itt szó, a varázslatokról, melyek léteznek és nem csak mesék. Mindaz, amit szűkös időmben ide tudok biggyeszteni az az istentelen kozmosz által adott válaszok a legfontosabb emberi kérdésre, a ’miért?’-re.
És nem is verném most magam e bejegyzésben, ha az ilyen szövegeknek nem lenne hatása, nem lenne tábora, vagy mindenki helyén kezelné a politikai propagandát.
A művészet a tudomány vallása
Zárásul egy olyan elgondolást osztanék még meg a maradék 2 olvasóval, aki idáig eljutott, mely személyes nézeteim egyik legfontosabb eleme.
A művészet szerintem a tudomány vallása és ebből adódóan az élet egyik legfőbb vívmánya, értéke. Nem más ez, mint az emberek általi új teremtésének a csúcsa. Valami eddig nem létezőnek a létrehívása. Ez az a dolog, amit a vallásos világ egyedül a központi figurájának tulajdonított és kb mindent vagy ebből vezetett le, vagy ide irányított vissza. A természet teremtését, működését, az emberek eredetét, az emberek viselkedésének alapelveit (AZ erkölcsöt), az élet mibenlétét, a célokat és a határokat… Ám az ember fejlesztett magának olyan értelmet, melyet magából adódó kérdések, a miértek, a hogyanok, az állandó kételkedés, a biztosra és biztonságra vágyás tüzelt, és idővel megteremtette magának a tudományokat, az információk rendszerét/rendszereit. És ezek az információk helyezték új megvilágításba magát a vallásosságot.
Ám a vallásnak csak a lényege cáfolódott meg, a képe, a művészetek megmaradtak. Így a művészeteknek új út, új szerep kellett, mely 150-200 éve folyamatosan áll át a realizmusra. És szerintem igazándiból a művészetek azok, amik az utolsó felszabadítást vihetik véghez. Darwin a biológiai rendszer segítségével kontextusba helyezte az embert. Nietzche a pszichét szabadította fel, ahogy a sok tudományos fejlődés a tudatról lakatolta le a rabláncokat. És a frissült művészetek azok, amik képesek a lelket, azaz a tudatalattit és az érzelmi reakciók világát szabaddá tenni.
Amikor a francia polgári forradalom kirobbant, alapjában az emberek az addig fenn állt rendszer ellen tüntettek, zavarogtak, majd gyilkolták le egymást. Nem működött már tovább a királyság, a vallási támogatással és legitimációval rendelkező addigi rend. Az népnek elege lett abból, hogy az életet meghatározó szabályok, törvények, emberek már kilátástalan és a mindennapi életre menő helyzetet teremtettek. És fellázadtak ez ellen. Ez úgy nézett ki, hogy mindent leromboltak, ami a régi rendszert szimbolizálta, várakat, templomokat, katedrálisokat, ölték az arisztokráciát (az isten állami felkentjének kvázi baráti körét), a vallási vezetőket. Olyannyira elegük lett az addigi rendből, hogy a természet felé fordulás jeleként fákat koszorúztak és imádtak, énekeltek körülöttük (lágy déja-vu a középiskolai unalmas Rousseau irodalom órákra).
És mikor már érezték, hogy győzedelmeskedtek, egy másik folyamat is elindult, a ráció rendszerének felállítása. A műalkotások olyan szakrális terekbe kerültek, ahol mindenki imádhatta őket, ahol mindenki élvezhette az „ember alkotta isteni szépséget”. Ezek lettek a múzeumok. Létrejött a népképviselet, a modernkori demokrácia egyik alapmodellje. Ahol nem egy isteni felkent valaki és a vallási vezetők döntöttek érdekeik szerint, hanem a nép küldöttei. Megszületett a felelősség! Ugyanis már nem lehetett a bajok okát isteni büntetésnek gondolni, és nem is kellett hiába várni az isteni segítséget a bajban.
Létrejött a tudományos világnézet alapzata, melyre azóta is támaszkodunk. 1liter víz megegyezett egy 10cm x 10cm x 10cm-es kocka térfogatával, és ugyanennyi víz 1 kilogramm súlyt jelentett.
Többet nem voltak olyan mértékegységek, mint az ’egy napi járásnyi föld’, ami szó szerint azt jelentette, hogy egy ember egy nap alatt jutott földjének végére (nappal). Ugyanis addig a rossz minőségű földeket a földesurak sokszor erős, vitális fiataloknak adták, akik egy napi járással igen nagy, ám rossz földet kényszerültek megművelni, míg a beteg és gyenge a jó földből sokkal kisebb darabot járhatott ki, így biztosítva volt a kemény adó megfizetése (ami viszont földmérethez és nem a termény%-hoz volt igazítva), függetlenül a munka minőségétől és a földműves erejétől, képességeitől.
Szóval szekularizálódott a vallás a világi élettől… illetve, az élet megszabadult a vallástól. Ez az, amit a cikk elején idézett politikus nem nagyon tud. Olyan kulturális hagyományokat nem ismer, melyek megtörténtek és melyek válaszok a kérdésekre.
Franciaországban az egyik legjelentősebb nemzeti szimbólum a baguette, a hosszúkás, ropogós kenyér. Ez a szimbólum a forradalom szülöttje, mely egymagában hordozza mindazt a jót, amit a forradalom életre hívott.
Már a forrongó évek előtt, de az évek végére igencsak kimerült Franciaország és nem volt elegendő búza (aki látta a Vasálarcost, az emlékezhet egy olyan részre, amikor Lajos király utasítást ad, hogy az éhező nép között osszák ki a katonák kenyérellátmányát, mire a tanácsosa közli, hogy az már egy hónapja rohadt és ehetetlen, mire a király odaveti, hogy nem gond!). És ez a kenyérhiány a forradalom végére igen komoly problémává kezdett válni, mikoris a francia pékek kitaláltak, hogy megváltoztatják az addigi kenyér recepteket. 50dkg-75dkg-os, hosszúkás formát adtak nekik, melyek ropogósak és könnyűek voltak, fehérek, tiszták és nem nagyon lehetett ránézésre megállapítani súlyukat. Az emberek pedig rajongtak érte, mert valami új volt, valami különleges és mindenkinek jutott belőle, ami ettől fogva nem egy régi hiedelem egyik alakjának testét, hanem a szabad akaratot jelképesítette meg.
Hasznos linkek és pár cikkhez használt forrás, ajánlott fogyasztanivaló:
Sok jó szöveg, linkek kutatók honlapjaira (Dawkins, Hawking, Kaku).
Főleg Darwin centrikus hasznos oktatási anyagok és linkek.
De ajánlanám még az érdeklődőknek és politikusainknak Richard Dawkins könyvei közül az Isteni téveszmét, az A természettudomány rövid történetét, vagy az A legnagyobb mutatványt. Dawkinsnak van egy 3 részes kitűnő filmje is melyeket nyugodtan megnézhetnek vallásosak is. Ez a The Genius of Charles Darwin, azaz a Zseniális Darwin.
Angolul a részek fellelhetőek itt:
Vagy a Darwin évfordulóra készült Tree of Life-ot, ami magyarul Darwin és az Élet Fája címen nyújt hihetetlen élményt (a Spektrum TV szokta leadni). A narrátor és az egy órás kápráztatást Attenborough küldi az angol Természettudományi Múzeumból.
De nagyon ajánlom még a Discovery Channel Kíváncsiság sorozatából a Van e termető?-t, melyben Stephen Hawking (aki NEM Christopher Reeve, azaz a Superman!!!) egy óra alatt az amőbáknak is érthető módon meséli el, miért nincs isten… illetve miért nem lehetséges isten létezése. A film amúgy a kitűnő könyvén, az Az idő rövid történetén alapszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése