2011. március 8., kedd

Ongeim’l Tketau – azaz a Medúza tó




Kb egy éve, a Mikronézián játszódó Survivor évadjában találkoztam e cikk témájával, és mivel a túlélő sorozat mindig valamilyen természeti csoda közelében játszódik, garantáltnak tűnt, hogy a csoda mögött tényleg valami nagyon különleges jelenség van.

Palau egyik szigetén ugyanis olyan biotópok jöttek létre, mely egy evolúciós útelágazást eredményezett a tengeri medúzák történelmében.



A történet úgy 12 ezer éve ott kezdődött, hogy az Eil Malk szigeteket ([Rock Islands]-eket) borító korallmészkő réteg fokozatosan behorpadt, és így egy tó jöhetett létre rajta. Pontosabban a szigetek vulkanikus és a korallok mészkőfal építkezései kapcsán mélyedések alakultak ki a felszínen. Természetesen az eleinte zajló tengerelöntések hatására a víz megmaradt sósnak ezekben a medencékben, és az ezt követő apadás és párolgás hatására folyamatosan elszigetelődtek a tengertől, és bennük ragadtak a tengeri élőlények. A esők aztán módosítottak valamennyire a vízek összetételén, azok brakkvizekké alakultak. (amúgy a világon hozzávetőleg 200 tengeri tó létezik, melyek közül 70 Palaun alakult ki (Clear Lake, Goby Lake, Uet era, Ngermeuangel, Uet era Ongael, …)

Tehát a létrejött tavakban a medúzák természetes ellenség nélkül maradtak, és szépen felszaporodtak úgy 10 millióig, hiszen egyedül csak a táplálék mennyisége szab számukra határt (a tápláléklánc szempontjából).

A változások azonban itt még nem álltak meg. A csalánsejtjeik elkezdtek fokozatosan visszafejlődni és mostmár annyira kicsik, hogy az ember nem is érzi, hogy hozzáérnek az élőlények.

A Medúza tó


David Donlilet képe (NatGeo)


A tó 420m hosszú és 30m mély, és a benne lévő víz 3 zónára oszlik, köszönhetően a parton álló hatalmas fáknak, amik megvédik a vizet a szél okozta felkorbácsolódástól. Az első, legfelső réteg a tengervizes, brakkvizes réteg, melyben a medúzák élnek. Úgy 15 méteres mélységben terül el a 2. réteg, egy 2 m vastag baktériumsáv, mely lilás árnyalatú rétegnek látszik. És úgy 17 métertől kezdve a halott zóna található, ahol semmi sincs (bár az arzénbacik óta ez eléggé nem biztos). Ide már nem jut le az oxigén és nem tör utat az élet, nincs fény sem, ugyanakkor jelentős mennyiségben található hidrogénszulfid, foszfát és ammónia.

A medúzákat több faj alkotja, melyekből a legnagyobb a Mastigias cf. papua etpisoni-k, az aranymedúzák, melyek 24 cm-es méretűek kifejlett állapotukban. Nevüket Palau egy korábbi elnökéről, Ngiratkel Etpison-ról kapták.

Ezek az élőlények több szempontból is különlegesek. Ugyanis míg a világ többi részén élő társaik főleg az áramlatok irányításával közlekednek, úgy itt, a tóban tudatosan mászkálnak föl és alá. Az aranymedúzák a nap mozgását követik, hogy a testükben élő szimbionta algáknak biztosíthassák a fényt a fotoszintézishez és így ők is tápanyaghoz juthassanak, míg a holdmedúzák (Aurelia aurita) az éjszaka folyamán jönnek a felszínre, hogy táplálkozzanak.


az arany és a hold medúza



A Medúza tó speciális léte viszont törékenységét is kódolja. A medúzák populációja ugyanis 2005-ben még 31 millió volt, 2009 novemberére viszont már csak kb 5 millió. Anno, az El Nino hatására, a tó vizének melegedésével majdnem ki is haltak, ugyanis az arany medúzák specializálódtak a szimbionta algákkal való életre, ám az algák nem toleránsak a hőmérséklet változásra, így amikor megmelegedett a víz, elhaltak az algák és éhen maradtak a medúzák.

Úszás a medúzák között

Manapság a turizmusnak köszönhetően a tó fokozott védelmet élvez és kontrolláltan lehet csak őket látogatni, ugyanis sok, elsőre nem is egyértelmű veszély fenyegeti a kis mikrokozmoszt. Pl csak mentőmellényben lehet úszni a medúzák között, hogy senki se akarjon és tudjon alámerülni a mérgező zónába, nehogy a savas közegben megsérüljön és/vagy felkavarja a zónákat. Vagy például nem lehet uszonyban úszni, mert annak csapásai kettévághatják a medúzákat.

Minden esetre, az élmény garantált és a sokkhatás biztosított, hiszen a tó a világ egyik legkülönlegesebb természeti kincse lett.



Fotók: WikiCommons, valamint a NatGeo képnél David Donlilet

Forrás: Wikipedia és WWfblogok (travel)

A TOP 10 legszennyezettebb! (1. rész)


Gondoltam az iszapszennyezés sokak számára evidensebbé tette az ipari katasztrófák valódi jelentőségét és hatását, így arra jutottam -már akkor-, hogy itt az ideje bemutatni, egy kicsit belepillantani a TOP30-ba és megnézni, hogy azok mekkora hatásúak, kiterjedésőek, jelentősek.

Szóval, az alap összehasonlítási értékünk az ajkai iszapár lesz, az alábbi formában.

1 ajkai vörösiszap katasztrófa „mértéke” (1 AVK):

érintett lakosság száma kb 5500 (Devecser 4875 fő, Kolontár 600 fő)

szennyezett terület 10 négyzetkilométer

szennyezés mérete 6-700.000 köbméter

Tehát, a 2007-es statisztika szerint végigmegyek a legnagyobb 30 katasztrófán, és AVK mértékegységben is feltüntetem, hogy melyik mekkora, milyen mértékű.

Ja, és mégegy, a felsorolás alfabetikus, mivel nem lezárt eseményekről van szó, a Top10, majd utána a TOP11-30-ig.


No:1 Sumgayit, Azerbajdzsán



A volt szovjet városban több mint 40 petrokémiai és nehézfémekkel működő gyár található. Amikor a gyárak fénykorukat élték, átlagosan 70-120.000 tonna mérgező anyagot bocsájtottak a levegőbe, hogy műtrágyákat, gumit, alumíniumszármazékokat és hasonlókat állítsanak elő.

Nem csoda hát, ha a város a Szovjetunió legszennyezettebb és legbetegebb városává/területévé vált, a legnagyobb rákos megbetegedési és halálozási rátájával. Azerbajdzsán más területeihez mérten 22-51% az esélye, hogy rákos beteg lesz a lakos Sumgayit-ban, és 8% az esélye, hogy ebben hal meg.

érintett lakosság száma kb: 275.000, 50 AVK


No:2 Linfen, Kína

Shanxi tartomány Kína széniparának Mekkája és az ország energiamotorja, az ország energiájának 2/3-a itt termelődik meg. Linfen, a tartomány legszennyezettebb városa, ahol a lakosságot minden percben a szénerőművek és a közlekedés, valamint a gyárak füstje folytogatja. A Világbank szerint a világ 20 legszennyezettebb városából 16 Kínában van, ám mindezek közül a legszennyezettebb levegő ebben a városban szívható. A por, a kéndioxid, nitrogénoxidok, arzén, ólom, szénmonoxid szintek messze meghaladják a maximum határértékeket.

Adódik hát, hogy az elsődleges egészségügyi gondok is ebből a faktorból erednek. Tüdőgyulladások (Pneumonia), hörghurut (Bronchitis) és tüdőrák. Ám ezek mellett az arzénos víz és egyéb szennyeződések felelősek még a bőrrákért, hipertenzióért, feketelábúságért (Blackfoot disease – BFD) és egyéb ráktípusokért.

Kína úgy nyilatkozott, hogy a tartomány 196 acélgyárából és kohójából 160-at bezárat, ahogy a 153 szénüzeméből 57-et is, hogy ezek helyébe biztonságosabb és kevésbé szennyezőbb üzemeket telepítsen és a szénről gáztüzelésre vált.

érintett lakosság száma kb: 4,172 millió, 758,5 AVK

szennyezett terület négyzetkilométerben: 20,275, 2,02 AVK


No:3 Tianying, Kína



Tianying Kína egyik legnagyobb ólombányászati központja, de az alacsony hatásfokú technológia és a „nem teljesen biztonságos” munkafeltételek egyaránt a TOP10-be emelik a várost. A levegő ólomszintje 8,5-10-szer nagyobb a megengedett felső értéknél.

A szennyezés főleg a gyerekeket érinti kegyetlenül: agyvelőbetegségek (enkefalopátia), alacsonyabb IQ, tanulási zavarok, hiperaktivitás, fogyatékos fizikális növekedés, hallás és látásproblémák, bél és emésztőrendszeri betegségek, veseműködési zavarok, agykárosodás.

Kína megígérte, hogy az ólomiparát egy helyre fogja telepíteni a tartományban, hogy minimalizálja a szennyezés kiterjedését, valamint folyamatosan átállnak modern és biztonságos működésre.

érintett lakosság száma kb: 140.000, 25,45 AVK


No:4 Sukinda, India

Ez az indiai város a világ egyik legnagyobb krómbányája. India krómércének 97%-a innen származik -illetve itt áll- és a 12 helyi bánya gyakorlatilag bármiféle környezetvédelmi vagy környezeti tervezés nélkül működik, és 30 millió tonna kibányászott kő (főleg rosszminőségű kromit) van szétszórva a környező területeken, beleértve a Brahmani folyót is, ami amúgy a környék egyetlen ivóvíz forrása.

A krómmérgezés hatására a lakosok és munkások emésztőrendszeri vérzésekben, asztmában tuberkolózisban szenvednek. Ezzel párhuzamosan a meddőség, a születési rendellenességek és a halva születések is súlyos szintre emelkedtek.

A helyi egészségügyi szervezet szerint a lokális halálesetek 84,57%-a, míg a környékbeliek 86,42%-a a bányának köszönhető, és a Sukinda körüli kilométeren belül élők 24,47%-a már szenved valamilyen betegségben, amit a krómbányászat okoz.

szennyezés mérete köbméterben: kb 6.383.000, 9,82 AVK

érintett lakosság száma kb: 2,6 millió, 472,7 AVK


No:5 Vapi, India

India déli részén található az ország legnagyobb ipari területe, mely 400km-en terül el több városon át, 50 ipari telep és 1000 egyéb ipari üzem fűzéreként (pl Gujarat, Nandesari, Ankleshawar), melynek egyik városa Vapi. Gyakorlatilag mindent gyártanak itt, textilüzemek, petrokémiai anyagok, bőripar, festékgyártás, klór-alkáli gyárak, minden, mi „szem-szájnak ingere” egy kicsit másképp. És mivel ekkora ipari működés nem létezik szennyezés nélkül, így Vapi -és Ankleshawar- már a kritikus szennyezettségi szinteknél tart. A nehézfémek, cianidok, rovarirtó-növényvédő vegyi anyagok, PCB-k (napjaink egyik DDT-i) mindenfelé megtalálhatóak földben, vízben és levegőben, mivel semmilyen biztonságos megsemmisítés vagy letárolás nem funkcionál az övezetben. A vízben rettenetesen sok a króm, ólom és higany (96-szorosa a határértéknek!), és minden ilyen anyag a Kolak és a Damanganga folyókba folyik. Előbbi folyó pedig már annyira szennyezett, hogy mindenfajta élet kipusztult belőle.

A lakosság pedig szintén hatványozottan veszélyeztetett. Torok, bőr, nyelőcső, tüdőrák, a nőknél spontánvetélések, abnormális magzatok és meddőség. A gyermekek pedig gyakran retardáltan fejlődnek.

érintett lakosság száma kb: 71.000, 12,9 AVK


No:6 La Oroya, Peru

1922 óta mindenki, aki itt élt és felnőtt a helyi nehézfém bányászatban működött és ténykedik. Ezt tudva nem meglepő, hogy a helyi gyerekek 99%-ának vérében megengedhetetlenül magas az ólom, ami már az anyaméhben elkezd átszivárogni a gyerekekbe.

De ezen probléma mellett még jelentős a kéndioxid koncentráció, valamint a tény, hogy a környező vegetáció már rég elsatnyult a rendszeres mérgező és savasesőkben.

érintett lakosság száma kb: 35.000, 6,3 AVK


No:7 Dzerzhinsk, Oroszország



A hidegháború egyik biofegyver központjaként Dzerzhinsk borítékolt helyet kapott a Top10-ben. A város a fegyverek mellett hatalmas gázolajiparral is rendelkezett, és szerintük 1930 és 1998 között 300.000 tonna szennyező anyagot hoztak létre és helyeztek el a környéken, amiből 190 beazonosított veszélyes anyag (például fenolok és dioxinok) szivárgott a vízbe, ami ettől fehéres nyálkává alakult. A határértékeket ezen anyagok 17 milliószor haladják meg (!), aminek köszönhetően a város a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerül a Föld kémiailag legszennyezettebb városa címmel.

300.000-es lakossága máig a gyárakban dolgozik, de az arzén, higany, ólom, dioxin, fenol veszélyeinek az Oka folyó miatt a közeli városok (Nizhny Novgorod, Gavrilovka, Pyra) lakosságai is ki vannak téve.

2003-ban a halálozási ráta elérte a 260%-ot, azaz minden 10 megszülető gyermekre 26 halott jutott, és a várható átlagéletkor a férfiaknál 42, a nőknél 47-re esett. (érdekes idevetni, hogy a Ruandai népirtás során, ahol 3 hónap alatt 1 millió embert öltek le és ami után számtalan AIDS és erőszak árva született, valamint ahol az AIDS nagyon komolyan tombolt a mészárlás után és rengetegen még el is menekültek, no ott is nagyobb volt 2-3 évvel a lakosság várható átlag élettartama!!!)

érintett lakosság száma kb: 300.000, 54,5 AVK


No:8 Norlisk, Oroszország



Az 1935-ban még rabszolgatelep és munkatábor, ma iparváros. 1930 óta folynak itt bányászati munkák, aminek hatására a világ legnagyobb nehézfém kohászata folyik itt, azaz -a jelen olvasatban- az egyik legtöbb nehézfém származékot pumpálják a levegőbe. Évente 500 tonna réz és nikkeloxidról és 2 millió tonna kéndioxidról beszélünk! Egy 1999-es tanulmányból tudható, hogy a város körüli 60km-es körben határértéken túli a szennyezettség.

A Norlisk Nickel cég felel a szennyezésért, ám ez a cég a világ rézelőállításának harmadát is uralja, valamint Oroszország szinte teljes platinum, kobalt, palladium és nikkel termeléséért is felel.

Meg kell említeni, hogy a Norlisk Nickel megpróbálja a kéndioxid kibocsájtását 2015-re ötödére csökkenteni.

szennyezett terület négyzetkilométerben: 11304, 1130,4 AVK

érintett lakosság száma kb: 134.000, 24,3AVK


No:9 Chernobyl, Ukrajna

Talán a világon a legismertebb ipari katasztrófája okán került fel a listára.

érintett lakosság száma kb: 5,5 millió, 1000 AVK


No:10 Kabwe, Zambia

1902-ben tártak fel egy hatalmas cink és ólombányát itt, és bár már nem folyik kitermelés, a múltban nem ismert veszélyek miatta a kitermelt kövek és ásványok szétterítésre kerültek a környéken, így eredményezve, hogy egy 20km-es sugarú körben szennyezett legyen a víz és a föld, és a szél által a levegő is.

szennyezett terület négyzetkilométerben: 1256, 125,6 AVK

érintett lakosság száma kb: 255.000, 46,3 AVK


FORRÁSOK:

http://www.blacksmithinstitute.org/

http://www.worstpolluted.org/


A maradék, a TOP30-ban!


A maradék, a TOP30-ban!

És akkor lássuk a Top30 további 20 helyezettjét, de már csak felsorolásibb hangulatban.


No:11 Bratsk, Oroszország

A fő környezeti probléma a higanyszennyezés, mely az Angara folyóba engedett havi 2,5 tonna formályában ölt testet. A Bratsk Alumínium Művek az egyik fő szennyező, akik miatt már egyszer, 2001-ben ki is kellett telepíteni Chikanovskij lakosságát.

érintett lakosság száma kb: 2,8 millió, 509 AVK


No:12 Chita, Oroszország

érintett lakosság száma kb: 400.000, 72,7 AVK


No:13 Dandora szeméttelep, Kenya

Philip Poupin képei


Nairobi naponta 2000 tonna szemetet termel, melynek jórésze ide kerül. Dandora időközben egy külön kis világgá alakult, ahol már 250.000-en élnek, főleg a guberálásból. A telep fölött az ég általában sötét a rendszeres szeméttelep-részek lángjaitól és azok füstjétől. És egy másik érdekesség, hogy hetente egy utat dózerolnak a telepen keresztül, hogy a felgyülemlő gázok a felszínre jöhessenek és be tudjanak gyulladni!

érintett lakosság száma kb: 350.000, 63,6 AVK


No:14 Haina, Dominikai Köztársaság



Haina városa nemzetközi akkumlátor „újrahasznosító” telep, melyet a gyakorlatban a lerakó szóval lehet leginkább leírni. A rossz körülmények, hiányos technológia és mindenfajta komolyabb szabályozás hiányában az ólom és az akkumlátorokban lévő vegyi anyagok mérgezik a környezetet.

érintett lakosság száma kb: 85.000, 15,5 AVK


No:15 Hazaribagh, Banglades

Az ország bőrcserző iparának 90%-át Hazaribagh-ban (Dhaka egyik kerületében) található egy 0,2 négyzetkilométeres területen, közvetlenül a Buriganga folyó mellett. Naponta 7,7 millió liter folyékony és 88 millió tonna szilárd hulladékot generál a telep, napi 15.000 köbméter veszélyes anyaggal, ami egyenesen a folyóba folyik.

érintett lakosság száma kb: fél millió, 90,9 AVK


No:16 Huancavelica, Peru

A városka jelentős ezüstbányászati övezet, ahol még mindig higanyos technikákkal finomítják az ezüstöt, természetesen környezeti előírások betartását mellőzve.

érintett lakosság száma kb: 40.000, 72,7 AVK


No:17 Huaxi, Kína

Kína esetében szinte borítékolható a probléma forrása. Huaxi-ban is az ipari boom okozza a gondot, 2001-óta 13 gyár települt ide és emelte a várost a Top30-ba.

érintett lakosság száma kb: 53.000, 9,6 AVK


No:18 Lanzhou, Kína


Lanzhou-ban a petrokémiai ipar teszi tönkre a környezetet és a lakosság egészségét. A város balszerencséjére ráadásul olyan területi adottságokkal rendelkezik, melynek hatására alig mozog a szél és minden a levegőbe eresztett méreg és káros anyag bereked a lakosok fölé.

érintett lakosság száma kb: 3 millió, 545,5 AVK


No:19 Magnitogorsk, Oroszország



Magnitogorsk az igazi acélváros! A II. Világháború egyik legnagyobb acél előállítója máig működő ipari övezet, ahol optimumán 7,5 millió tonna acélt állítanak elő. Ez a kapacitás persze rengeteg szennyező anyagot eredményez, nehézfém gőzök és egyéb mérgező anyagok, mely a kohászati metódus velejárója.

érintett lakosság száma kb: 460.000, 83,6 AVK


No:20 Mahad Ipari Állam, India

érintett lakosság száma kb: 300.000, 54,5 AVK


No:21 Mailuu-Suu, Kirgizisztán

A szovjet éra egyik nukleáris központja volt a város, mely egyfelől uránbányászatáról, másfelől uránhulladék, nukleáris fűtőhulladék lerakatként lett ismert. 1946-68-ig 10.000 tonna uránt állított elő a telep (amit a szovjet atombombákban hasznosítottak) és 1,96 millió köbméter, a bányászat közben előállított hulladékot halmozott fel. Természetesen ez a hulladék (mely főleg radioaktív és rossz minőségű és nem hasznosítható érccel szennyezett föld) ma a környező folyóba és a talajvízbe szivárog.

szennyezés mérete köbméterben: 1,96 millió, 2,8 AVK

érintett lakosság száma kb: 23.000- több millió


No:22 Matanza-Riachuelo folyópart, Argentína



42 folyóparti szemétlerakóval, 3500 bőrcserző medencéjével és petrokémiai iparával jutott a Top30-ba.

érintett lakosság száma kb: 4,5 millió, 818,2 AVK


No:23 Mexikóváros, Mexikó



A világ urbanizált városai közül a leglégszennyezettebb város, mely a sajátos elhelyezkedése miatt alakult ki. Mexikóváros ugyanis 7400m-en van, így a levegő itt bőven ritkább, de emellett még hegyek között egy fennsíkon található, mely a levegő állandó berekedését okozza.

érintett lakosság száma kb: 8 millió, 1600 AVK


No:24 Meycauayan Város és Marilao, Fülöp-szigetek

Ércbányászat.

érintett lakosság száma kb: 250.000, 45,5 AVK


No:25 Oriente, Ecuador

Az egykori Texaco, majd Chevron gyár okozta környezetszennyezés tette tönkre Oriente-t. Az olajipari cég 2,5 millió hektáron 18,5 millió gallon olajipari hulladékot sikerült létrehoznia az esőerdőbe, hozzávetőleg 600 hulladékgödörbe.

szennyezett terület négyzetkilométerben: 25.000, 2500 AVK

szennyezés mérete köbméterben: kb 69,400, 0,1 AVK

érintett lakosság száma kb: 30.000, 5,5 AVK


No:26 Ranipet, India

Ranipet India egyik legzsúfoltabb városa, ahol a helyi gyárak 20 éves fennállása óta irgalmatlan mennyiségű mérgező vegyi anyagot, főleg krómszármazékokat, krómmal kapcsolatos anyagokat halmoztak már fel.

szennyezett terület négyzetkilométerben: 0,022 (3-5 méter vastagon), 0,0022 AVK

szennyezés mérete köbméterben: 1.250.000, 1,78 AVK

érintett lakosság száma kb: 3,5 millió, 636 AVK


No:27 Rudnaya Pristan, és Dal’negorsk, Oroszország



Higanyos bányászat okozta szennyezés, melyet a fémipar produkál.

érintett lakosság száma kb: 2,5 millió, 454,5 AVK


No:28 Urumqi, Kína

Növekvő ipar és autók okozta légszennyezés.

érintett lakosság száma kb: 200.000, 36,4 AVK


No:29 Ust-Kamenogorsk, Kazahsztán

Szintén egy volt szovjet radioaktív hulladéklerakat található itt, a még jelenlevő és üzemelő acélipari gyárak mellett.

érintett lakosság száma kb: 300.000, 54,5 AVK


No:30 Wanshan, Kína

12 higanybánya található itt, amik nem megfelelő üzemeltetése kapcsán az ’ember által előállított szennyező anyagok levegőbe juttatott globális mennyiségének’ 12%-át produkálják.


érintett lakosság száma kb: 100.000, 18,1 AVK


A hosszúhétvégékre!






a játék indításához katt ide: Doodle God


Úgy jópár hónapja mutatta nekem Peti ezt a játékot, amit azóta 3-szor végig is csináltam, és szerintem igencsak nagyon ötletes kis időrabló.
Lényege, hogy az evolúciót és a történeti, természeti kialakulást lehet rajta végigjátszani. Nincsenek szabályok, folyamatosan kell egyesíteni a dolgokat. Érdemes eltöntyögni vele!


És azoknak, akik nem számítógép függők, nos, nekik itt egy honlap ... :) .... melyen az ország egy igazán gazdag és felhasználóbarát térképe van. Külön mutatja, hogy hol található természeti érték, biogazdaság, helyi élelmiszercikkek, ivókút, használt cikkek boltja, kulturális érték, kölcsönző, FairTrade pont, stb... szóval mindazon infók, amelyek nagyon praktikusak egy kirándulás előtt.

Tehát, katt a linkre: Zöldtérkép


21 példa arra, hogy milyen is egy jó plakát

Nos, már régebben is terveztem, hogy a híres-neves WWF plakátokról írok bejegyzést, mivel szerintem az egyik legszínvonalasabbak a világon az ilyen témájú képi kommunikáció és marketing terén, de valahogyan mindig macerás volt összemazsolázni egyesével a neten nem körbe-körbe keringő, már sokszor visszalátott példákat.
Aztán a Workflow: Freelance hírlevélben kidobott egy nagyobb adagot, kifejezetten grafikusoknak, és ekkor egycsapásra összegyűlt 2 bejegyzésnyi! :)

Szóval, itt az első adag, a képre kattintva megjelenik nagyban is, és a képek alatt a plakátokon olvasható -de nem látható!- szövegek magyarul... ahol számít!











Nem minden halászhálóval fogott zsákmány hal!


Te is segíthetsz: Állítsuk meg a globális felmelegedést!

Te is segíthetsz: Állítsuk meg a globális felmelegedést!



Állíttsuk meg a globális klíma változását, mielőtt az változtat meg minket!

Idén ismét szembenéztek rettenthetetlen vadászaink a fölülről érkező fenevadakkal.
A vadászat nem szórakozás... sajnos.

Idén ismét szembenéztek rettenthetetlen vadászaink a farmjainkat tizedelő vadakkal.
A vadászat nem szórakozás... sajnos.



A Földünk elfogyasztása a jövőnk elfogyasztása.

Képzeld azt, hogy a tiéd!

A cunami 100 szor több embert ölt meg, mint 9-11.

Európai autómentes nap.





Misztikus dolgok lencsevégen!

Misztikus dolgok lencsevégen!


Félelmetes - Még félelmetesebb!